Az Iposz a visegrádi országok (V4) társvállalkozói érdekképviseleteinek részvételével nemzetközi konferenciát szervezett a digitalizációról, a robotizációs és a technológiai modernizációról, az építőiparban működő kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységének, hatékonyságának javítási lehetőségéről a Visegrád Alap támogatásával.

Nagy Ádám hangsúlyozta, az ország versenyképességének javításához szükség van arra, hogy a vállalatok növeljék kreativitásukat, innovációs képességeiket. A kormány a hazai kutatás-fejlesztés-innovációs (k+F+i) rendszer struktúráját úgy alakította ki, hogy ebben segítse a vállalkozásokat - tette hozzá.

Elmondta, a kormány fejleszti a digitalizációhoz szükséges infrastruktúrát, a tárca technológiai platformokat működtet, hogy elősegítse a gazdaságban végbemenő technológiai váltást.

Kiemelte, az oktatási rendszernek figyelembe kell vennie a munkaerőpiaci szempontokat is, az eddigi kínálat alapú képzést a kereslet irányába kell elmozdítani.

Nagy Ádám előadásában kitért arra, 2010-2017 között a magyar cégek termelékenysége ugyan javult minden vállalati méretben, de még mindig nem éri el a V4-ek, illetve az Európai Unió tagállamainak (EU28) átlagát. A magyar vállalatoknak versenyképességük növelése érdekében jelentős lépéseket kell tenniük a digitalizáció, a termelékenység és a hatékonyság növelésében - jelentette ki.

A szaktárca helyettes államtitkára szólt arról, hogy az élelmiszergazdaság, az egészséggazdaság, a kreatív ipar mellett az építésgazdaság is kiemelt ágazat. A magyar építőiparnak a 2018-2023 közötti időszakra mintegy 25 ezer milliárd forint megrendelés-állománya van, ennek teljesítése jelentős erőfeszítést igényel. A tárca egyebek közt az építőipari hazai kkv-k technológiai váltását 2019-2020 között 12 milliárd forinttal támogatja.

Németh László, az Iposz elnöke a konferencián rámutatott arra, hogy az európai országok, köztük a V4-országok és Magyarország iparosainak is alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, ehhez információra, képzésre, támogatásra, szolgáltatásokra van szükségük.

Hozzátette, az iparosok tisztában vannak azzal, hogy a digitalizálás, a technológiai és informatikai forradalom, a robottechnika, és a háttérben már feltűnő mesterséges intelligencia olyan tényezők, amelyek alapvetően megváltoztatják a jövő társadalmát, gazdaságát, a szakmákat.

A konferencián Tóbiás Gábor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzeti V4 koordinátora elmondta, a V4-ek stabilitást képviselnek Európában, közös sikert tudnak felmutatni a gazdaságban is, az uniós átlagnál magasabb a növekedésük, és alacsonyabb a munkanélküliségi rátájuk.

A konferencián felszólaló kkv-érdekvédelmi szervezetek képviselői kiemelték, hogy a digitalizációval, technológiai megújulással összefüggő költségek jelentős kockázatot jelentenek a kisvállalkozások gazdálkodásában. Szükségesnek tartják, hogy a digitalizációt ajánló vállalatok megfelelő információval lássák el a kkv-kat, valamint segítsék a betanulást. Rámutattak arra, hogy a hatósággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen a számítógép és a programok ismerete, ugyanakkor szükségesnek tartották az egyszerűbb, kifejezetten kkv-nak fejlesztett termelést és irányítást segítő szoftverek fejlesztését is. Megfogalmazták azt is, hogy az idősebb generációnál a nagy szakmai ismeret, míg a fiatalabbaknál az informatikai tudás van jelen, a kettőt kell összehozni a gyakorlatban.