Ezúttal a futballról volt szó, melynek keretében Zircher György, korábbi NBI-es labdarúgó beszélt pályafutása legszebb emlékeiről.

Az ízig-vérig sportember időrendben emlékezett vissza egykori csapataira és az azoknál eltöltött időkre. Pályafutását Bonyhádonkezdte 1975-ben a serdülő csapatban.Két évvelkésőbb 15 évesen, már bemutatkozott a felnőttek között a megyebajnokságban. Érettségi után Fonyódon, Dombóváron, Dunaújvárosban, majd újra Bonyhádon játszott, ahol 1984-ben, Tornyi Barnabásvolt az edzője. 1985-ben igazolt Tatabányára,s márciusban bemutatkozott Békéscsabán az NBI-ben. KésőbbKispesten a Honvédban, valamint Angyalföldön a Vasasban szerepelt, mely csapatnál1991-ben szögre akasztotta futballcipőjét.

Az egykori középcsatár olyan edzőkkel dolgozott együtt, mint Palicskó Tibor, Dr. Lakat Károly, Temesvári Miklós,Bicskei Bertalan, Egervári Sándor, Mészöly Kálmán, Mészáros Ferenc, Kiss László, Gellei Imre. És olyan játékosokkal játszhatott együtt Tatabányán, mint Kiprich József (Kipu), Plotár Gyula, Vincze István (Pilu), Csapó Károly, Moldván Miklós, P. Nagy László, Szalma József, Tepszics Ignác, Kiss Imre.

A tatabányai időszakhoz kötődő kedves emlékei között szerepelt az a nemzetközi labdarúgó-mérkőzés, amikor 1987 szeptemberében a portugál Vitoria Guimares ellen a Tatabányai Bányász SC színeiben pályára léphetett az UEFA-kupában. Szintén örök emlék marad, azIndiában hagyományosan megrendezésre kerülő Nehru-kupa, ahol 1988-ban a tatabányai csapat a Magyar Olimpiai Válogatott szerelésben lépett pályára több ország válogatottja ellen.

A beszélgetés során az is kiderült, hogy több edző is szívesen látta volna a csapatában 1988-ban, amikor Tatabányán lejárt a szerződése. Kovács Ferenc mesteredző Székesfehérváron a Videotonban, Verebes József az MTK-ban. Ő viszont Bicskei Bertalan hívására a bajnokcsapatot választotta.

A Honvédban csapattársa volt többek között Sallai Sándor, Fodor Imre, Gregor József, Disztl Péter, Disztl László, Csuhay József, Kovács Kálmán.A Vasasban pedig együtt futballozott Andrusch Józseffel, Komjáti Andrással, Zvara Józseffel és Duró Józseffel.

Ellenfélként ugyancsak nevesjátékosokkal kellett farkasszemet néznie. Csatárként olyan védőkkel találkozott, mint például az újpesti Kardos József, a ferencvárosi Pintér Attila és Keller József és az MTK-ból Híres Gábor és Lőrincz Emil.

Zircher György annak idején 29 évesen abbahagyta a futballt, pedig újra csapatába hívta a Győri ETO akkori régi-új edzője, Verebes József ’’Mágus’’. (A center érdekességként megemlítette, hogy annak idején a dombóvári Kertvárosban az egyik telefonfülkéből – ó, „mobil kőkorszak”! - többször is beszélt telefonon Verebessel.) Azonban végül mégsem szerződött a Rába-parti zöld-fehérekhez, őszintén felismerve, hogykorábban szerzett sérülésével nem tudna hasznára lenni a csapatnak és mesterének!

Több mint két évtized távlatából is jóleső érzéssel emlékezett vissza pályafutására, ahol NBI-es bajnoki arany, ezüst és bronzérmet, valamint MNK ezüstérmet nyert.

Még élvonalbeli labdarúgóként végezte el tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Főiskolai Karán, melyen építészmérnökként diplomázott. Jelenleg az 1994-ben alapított, saját tulajdonúKft-jét vezeti, ahol bőven volt lehetősége a szakmáját is gyakorolni.

A közel két órás kiselőadás végére a szép számú publikum soraiból többen is bekapcsolódtak a beszélgetésbe, többek között két egykori labdarúgómérkőzés-játékvezető, Keller István és Pápai Lajos, valamint két egykori labdarúgó, Iván József és Potó Lajos is.

Ami külön öröm volt a szervezőknek, hogy többen azt kérdezték: ki lesz legközelebb a vendég? Egyelőre maradjon még titok! De annyit el lehet árulni, hogy ismét egy híres sportolóról van szó.

A múzeum falain kívül és belül is forró vasárnap délutánon a szintén sportoló és testnevelő tanári múlttal rendelkező ifj. Karászi Imre vállalkozó Dombó Aqua-ja nyújtott pompás hűsítést.

Szöveg: Berki Zsolt
Képek: Kriston Vízi József