Városlista
2025. szeptember 15, hétfő - Enikő

Hírek

2013. Október 29. 08:33, kedd | Helyi
Forrás: dr. Kriston Vízi József

A Dombóvári Múzeum új látnivalói

A Dombóvári Múzeum új látnivalói

A Dombóvári Helytörténeti Múzeum raktár-épülete, újjárendezett mezőgazdasági látványszoba

A kisparaszti gazdaságok eszközkészlete ma már egy letűnt kort idéz.
A termelőszövetkezetek s a nagyüzemi gazdálkodás megszervezése után nem csak az eszközállomány cserélődött le, hanem a hagyományos paraszti gazdálkodás technikai tudása, mezőgazdasági tapasztalatai is feledésbe merültek. A paraszttársadalom legfőbb jellemzője: tagjainak törekvése a föld megtartására, gyarapítására, újabb területek megszerzésére. A szakosodott paraszti gazdaságoknak meglehetős szerepük volt a piacgazdaság kialakulásában. Az ország egész területére jellemző volt, hogy nem a legtöbb földdel rendelkezők tartottak nagyobb számú állatot, hanem a kisebb birtokosok. A legmozgékonyabb tőkét éppen az állatállomány jelentette főként abból a szempontból, hogy aránylag gyorsan átváltható volt földbirtokká. A parasztgazdaságok elsőrendű feladata még a két világháború között is a családi szükségletek fedezése volt.
A parasztgazdák, köztük a dombóvári Bencze Ferenc és József gazdálkodására és életvitelére a helyi hagyomány követésének és a nagy társadalom felkínálta újítások kipróbálásának és alkalmazásának sajátos egyensúlya volt leginkább jellemző. Csak annyit változtattak a búzát és kukoricát előnyben részesítő hagyományos vetési szerkezeten, amennyit a hatalom kényszerített ki; akkor vetettek cukorrépát vagy napraforgót, amikor kötelezték reá. Mezőgazdasági eszközkészletük a Dombóvár-környéki átlagnak megfelelő: ők sem gépesítenek, csak óvatosan korszerűsítenek. A hasonló birtokon gazdálkodókkal megközelítően egy időben szerezték be a kereskedelem kínálta munkagépeket, miközben következetesen állati vonóerőre alapoztak.

BENCZE FERENC (1912 – 1978) és BENCZE JÓZSEF (1914 – 1987) 20 hektár földön gazdálkodott. Általában négy lovat, három tehenet, változó létszámú bikát és borjút, valamint sertést tartottak. A „példamutatás” jellegével 1960-ban a legelsők között léptették be őket a termelőszövetkezetbe. Mezőgazdasági eszközeik a család tulajdonában maradtak s a közvetlen leszármazottak őrizték meg az utókornak. 2006-ban a Dombóvári Helytörténeti Múzeumnak adományozták az itt látható eszközök, mezőgazdálkodási szerszámok javát. KÖSZÖNET ÉRTE!
Dombóvár, 2007/2013
Dr. Szőke Sándor (1932 – 2005) nyomán

A tárlat megtekinthető előzetes bejelentkezésre, a múzeum nyitvatartási idejében:
Dombóvár, Szepessy utca 1. – muzeum.dombovar@gmail.com; +36 20 285 79 59

Ezek érdekelhetnek még

2025. Szeptember 13. 09:00, szombat | Helyi

Különleges fotó került elő a dombóvári Fekete István Múzeum alapítójáról

Bodó Imréről (az első sorban a harmadik), aki 65 éve kezdte meg tanulmányait Göllében, Fekete István szülőfalujában.

2025. Szeptember 12. 16:29, péntek | Helyi

95. születésnapját ünnepelte Nagy Béla bácsi

A jeles alkalomból Pintér Szilárd polgármester úr és Bogdán László képviselő úr köszöntötték fel.

2025. Szeptember 12. 14:48, péntek | Helyi

Pénzjutalom és serleg is járt a hagyományos oklevél mellé a naki főzőversenyen

Nakon megtartották az immár hagyományos falunapot, melynek keretében főzőversenyre is sort kerítettek a szervezők.

2025. Szeptember 12. 09:04, péntek | Helyi

Mindig számolni kell a mustgázzal a szüret idején

Az ősz a szüret és a borkészítés időszaka, amelynek jellegzetes veszélyforrása a mustgáz.