Hírek
2011. Március 06. 22:51, vasárnap |
Helyi
Forrás: Tilinger Sándor
A tíz éve elhunyt Leskó László író-újságíróra emlékeztek
Volt osztálytársai, barátai és tisztelői közül azért jelentek meg néhányan az átalakított és emléktáblával ellátott Fő utca 15. szám alatti szülőháza előtt március 5-én délután, hogy felidézzék a tíz éve ezen a napon elhunyt
Az előre meg nem hirdetett alkalomra egymás értesítése útján összejöttek egy szál virággal, nemzeti színű szalaggal és egy-egy szál gyertya meggyújtásával emlékeztek az Újdombóváron született, a környékről középiskolai tanulmányait követően elkerült, delélekben és írásaiban haláláig Dombóváron mindvégig jelen volt író-újságíróra. Életrajza a Tlinger Sándor által készített fotók után olvasható.
Leskó László életrajza Takács Istvánné Arcok Dombóvárról című műve és a www.somogy.hu alapján
1943. november 10-én Újdombóváron született vasutas családban. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Gőgös Ignác Gimnáziumban érettségizett 1962-ben. Oklevelét 1965-ben szerezte a Kaposvári Tanítóképző Intézetben. 1985-ben elvégezte a Politikai Főiskola művelődéspolitikai szakát. 1962-től az izményi általános iskolában tanított, majd a györei kultúrotthon igazgatója volt.
Első írásai a Tolna Megyei Népújságban jelentek meg. 1967-ben/1969-ben került a Somogyi Néplaphoz, melynek mezőgazdasági rovatánál, később főmunkatársaként dolgozott. Elsősorban a falusi emberek világa jelent meg míves riportjaiban. Emellett hiteles színházi kritikái váltottak ki elismerést az olvasókban. Újságírói tevékenysége mellett szépírói, szociográfiai munkássága is figyelemre méltó. E műfajokban több kötete jelent meg. 1986-ban a Szabad Föld c. hetilaphoz került, ahol előbb a szerkesztőség dél-dunántúli tudósítója, majd egy ideig főszerkesztő-helyettese volt. 1995-ben Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki. Alkotói pályáját a vállalatánál végbement tulajdonváltás törte derékba: röviddel elbocsátása után súlyos betegségben hunyt el 2001. március 5-én. A fővárosi Kerepesi temetőben nyugszik.
Művei - Kaposvár (1971), Gammapolison innen (1982), Kihűlt lábnyomokon (1987), Bolydulás vagy bolydúlás (1995), Egyszervolt szenteste (1999), Eszközünk a szó (2000) - a Forrás, az Életünk, az Élet és Irodalom, az Új Tükör, a Mozgó Világ, a Dunatáj folyóiratokban jelentek meg. Egy ideig a Magyar Nemzet somogyi tudósítója is volt.
Jelentősebb kitüntetései: aMunka Érdemrend bronz fokozata, a Művészeti Alap Nívódíja (1982), Táncsics Mihály-díj (1995).
Ezek érdekelhetnek még
2026. Február 13. 14:00, péntek | Helyi
Apa és fia a dombóvári Fekete István Múzeumot képviselték a FEHOVÁ-n
„Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete.” (Fekete István)
2026. Február 13. 13:02, péntek | Helyi
Az oldalára dőlt egy kamion Mágocs külterületén
Az oldalára dőlt egy terményt szállító kamion csütörtök reggel Mágocs külterületén
2026. Február 13. 00:00, péntek | Helyi
Kiemelten népszerű ajánlatokkal várja a napelemes pályázókat a Z-Solar
A napelemes megoldások specialistája és prémium kivitelezője, a Z-Solar kiegyensúlyozott csomagajánlatokkal is készült az Otthoni Energiatároló Programban pályázóknak és érdeklődőknek. Ismerje meg a lehetőségeket!
2026. Február 11. 17:54, szerda | Helyi
Gölle nem feledi hűséges fiát, Fekete István írót
A 126 évvel ezelőtt született Fekete István íróra emlékeztek meg január 26-án a göllei szülőház előtt.

