A magyarok a világátlagnak megfelelően vennének igénybe határon túli egészségügyi ellátást akkor, ha tudomásukra jutna, hogy ott alacsonyabbak a költségek, 19 százalékuk eléggé biztos abban, hogy ilyen esetben külföldön gyógyíttatná magát, további 37 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt az Ipsos felmérése szerint.

A piackutató vállalat 24 országban, 18 700 ember megkérdezésével végzett nemzetközi felmérése szerint a világon az emberek 18 százaléka komolyan fontolóra venné, hogy egy másik országban legyen részese orvosi, fogorvosi kezelésnek, ha kevesebbet kellene fizetnie érte, mint saját hazájában. Ha nem is ennyire biztosan, de további 36 százaléknyian is valószínűnek tartják, hogy egészségügyi turistaként elmennének egy másik országba gyógyászati kezelésre.
Az emberek többsége (54 százalék) tehát hajlik az egészségügyi turizmusra, de 30 százaléknyian valószínűleg nem, 16 százaléknyian pedig egészen biztosan nem kerekednének fel külföldön gyógyíttatni, kezeltetni magukat, még akkor sem, ha az számukra kisebb kiadással járna - ismerteti a felmérés eredményeit az Ipsos.
Leginkább az indiaiak és az indonézek vállalkoznának határátlépésre a költséghatékonyabb kezelésért (35, illetve 32 százalékuk biztosan, 43 illetve 46 százalékuk valószínűleg). A külföldön történő olcsóbb gyógyítás elég vonzó az oroszok, a mexikóiak és a lengyelek számára is.
A japánoknak, dél-koreaiaknak és a spanyoloknak ugyanakkor csak nagyon kis hányada, 3-7 százalékuk lenne egész biztosan egy másik országbeli orvos páciense.
Az 50 év alattiak valamelyest nyitottabbak a külföldön történő gyógykezelésre, mint a náluk idősebbek: előbbiek 19, utóbbiak 15 százaléka indulna útnak egészségének helyreállítása céljából.