Szerdától kiterjesztik a pótjegy-rendszert a gyorsvonatokon, a MÁV viszont máshol ellensúlyozná az általa csak 'menetrendi változásnak' említett áremelést: 100-120 rossz állapotú, lassú vasúti járaton 15 százalékkal olcsóbb lesz a jegy május közepétől. A kiemelt 450 vonaton nem utazhatnak ingyen a 6 év alattiak és a nyugdíjasok sem - nekik bérletkedvezményt kínál a vállalat, ami a pótjegyek összegéből újítaná fel vagonjait. Kedden Völner Pál, a fejlesztési tárca infrastruktúráért felelős államtitkára összegezte a fejleményeket.

Völner tájékoztatása szerint a Fidesz-frakció és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) hosszas vita után állapodott meg a pótjegy-rendszer bevezetésének feltételeiről. A változás lényege, hogy a kiemelt (eurocity, intercity, railjet) vonatokon 100 kilométerig 150 forintos, afelett pedig sávosan emelkedő árú pótjegyeket vezetnek be – a legdrágább közülük az 500 kilométer feletti jegy lesz, ami 730 forintba kerül majd; a teljes listát itt tekinthetik meg. 'A frakció alapvető kifogása az volt, hogy a ha differenciált árképzésről van szó, akkor ez a különbözetet ki is kell egyensúlyozni. Ennek jegyében a MÁV csökkenti is árait, július elsejétől a 15 legalacsonyabb komfort fokozatú vonalon 15 százalékkal olcsóbbak lesznek a jegyek, ami összesen 100-120 vasúti járatot érint' - mondta el Völner Pál.

A változás után azok járnak jól, akik eddig is bérlettel utaztak a MÁV gyorsvonatain, nekik nem kell pótjegyet fizetniük. Nem ússzák meg viszont az idősek és a 6 év alattiak: bár korábban ingyen használhatták a MÁV szolgáltatásait, ezentúl nekik is fizetniük kell - igaz, csak 1500 forintot, ennyibe kerül majd ugyanis a kedvezményes bérlet. A társaság június végéig nem büntetne a pótjegy hiánya miatt, azt a kalauzoknál is meg lehet vásárolni.

Völner emlékeztetett rá, a MÁV 2002 és 2010 között 140 százalékkal emelte a jegyárakat, az elmúlt három évben viszont nem drágított, inkább menetrendek átszervezésével próbálta működését költséghatékonyabbá tenni. Állításának ugyanakkor ellentmond, hogy a vasúti vállalat tavaly szeptemberben szüntette meg az 5 kilométerre szóló jegyeket, s helyette 10 kilométerest lehet csak venni, ami 100 forintos drágulást jelentett - másrészt, idén márciusban minimum 30 forinttal emelték az utazás napján vásárolt pót-és helyjegyek árát.

A MÁV Start két év alatt mintegy 1-1,2 milliárd forintot remél a pótjegy-rendszer bővítésétől. A befolyó összegeket az IC, EC-járműpark felújítására és karbantartására szánják, illetve wifivel is ellátják a felújított vagonokat; az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, idén adják át a 300. vonatot, amin ingyen, vezeték nélkül lehet netezni. Az OrientPress kérdésére - miért nem a bevallottan rossz állapotú vonatok felújítására szánják az összeget - Völner úgy válaszolt, hogy arra nagyságrendekkel több pénzre lenne szükség, s a MÁV így is az utasok javára fordítja a hasznot.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az éves szinten 350 milliárdos büdzséből gazdálkodó társaság miért az utasbefizetésből hozná rendbe a vagonokat. Az államtitkár szerint az utasközönség csak hozzájárul a MÁV tényleges költségeihez, hiszen a vállalat jóval nagyobb összegeket fordít pályafelújításra, vasúti beszerzésekre – a jegyvásárlásokból befolyó pénz pedig kevesebb, mint a felét adja az éves forrásszükségletnek.

A MÁV május elsején jelentette be a gyorsvonati pótjegy bevezetését, amit érdekes módon nem áremelésnek, hanem menetrend-változásnak minősítettek - ha az előbbi kategóriáról lenne szó, akkor az új pótjegyeket csak június elejétől kérhették volna a vonatokon. Völner Pál újságírói kérdésre sem kívánta kommentálni, hogy mi lehet a fogalmi különbség oka - azt azonban megígérte, utánajár annak, hogy a vállalat milyen szempontok alapján sorol be személy-vagy gyorsvonatnak olyan járatokat, amik azonos útvonalon, egyforma menetrend és időtartam szerint közlekednek. Ilyen például a Szombathely-Celldömölk vagy Cegléd-Záhony viszonylat, ahol a vonatokat csak a minősítés - illetve, május közepétől a pótjegy bevezetése különbözteti meg.