Kerényi Zsolt alpolgármester nyitotta meg a rendezvényt, fejezte ki háláját a város nevében mindazoknak, akik felvállalták, és évről-évre viszik előre a kutatómunkát. A Szegedről, Budapestről és Visegrádról érkezett tudományos munkatársak Berta Adrián vezető régész irányításával igen színvonalas és tartalmas előadásaiban hallhattak a résztvevők a Gólyavár eredetéről, feltárt leletekről, a kor sajátosságairól.

Nyolc éve zajlik minden nyáron feltárási munka, hagyományos régészeti és geofizikai módszerek segítségével sikerült feltérképezni a vár kiterjedését, tisztázni a főbb építési periódusokat és megismerni a jellemző rétegtani viszonyokat. Készült egy kiadvány is ebből az alkalomból, melyben megtalálható a dombói vár 16. század eleji állapotának virtuális rekonstrukciója, melyet Buzás Gergely állított össze a meglévő információk szerint.

Az előadássorozat harmadik részében Takács Istvánné helytörténész Dombóvár birtoklástörténetét foglalta össze. Pontosan 330 éve került Esterházy Pál birtokába a dombóvári uradalom, melyet 1702-ben lerombolták fiskális és hadászati okokból – a török kiűzése után a határ délre tolódott. A kőhalomból új város született. A vár tégláiból épül fel a Kakasdomb, a magtár, a Kapos folyó kitámasztása, és új korszak kezdődött. Szinte a lakatlan Dombóvárból a 18. század közepére virágzó település lett, a betelepítésekkel, a művelhető területek növelésével a majorsági termeléssel óriási fejlődésnek indult. Uradalmi birtok lett, mezővárosi rangját is ekkor nyerte el.

Erky-Nagy Tibor a gyerekkorából, a várak iránti rajongásából fakadóan érzett késztetést, hogy megfejtse a dombói vár titkát. Számos kutatás, utánajárás után - Kelcz-féle jelentés - születtek meg első rajzai, majd szakemberek bevonásával az első 3D-s rajzok, és a 2006-ban megjelent Dombóvár tegnap és tegnapelőtt című könyvében publikált először az elgondolásokról.

Müller Ádám, a Dombóvári Kulturális Szolgáltató Központ igazgatója a vár irodalomban, helyi sajtóban és a köztudatban megmarad emlékezéseit foglalta össze. Hiszen minden időben foglalkoztatta az embereket a vár története, a múlt kutatása. Hegedüs Alajos plébános, Csekefalvi Irén is szenvedélyesen gyűjtött, kutatta a forrásokat, Szepessy László dombóvári születésű költő műveiben is megjelenik a vár vonatkozásában egy-egy momentum. Dr. Szőke Sándor gimnáziumi tanár, helytörténész és Dr. Balipap Ferenc kutató munkájáról sem feledkezhetünk meg.

A kutatás második évétől kezdve Sinyi Zsolt rendszeresen készített felvételeket a régészeti munkáról, melyből szintén a konferencia keretében mutatták be a nyolcórányi anyag kivonatát egy 20 perces dokumentumfilm formájában.

A folyamatos kutatást és a konferencia megvalósulását Dombóvár Város Önkormányzata, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészttudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, és a Dombóvári Kulturális Szolgáltató Központ közreműködésével jöhetett létre.