A hőségriadóról és a kollégák felkészültségéről, a munkabalesetek előfordulásáról és a feketefoglalkoztatásról is beszéltek a Rádió Orient adásának vendégei, dr. Babati Szabolcs igazgató és Nagy Vid László igazgatóhelyettes a Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervétől.

A 2011-es integráció során a szakmai feladatellátásban alapvető változás nem történt, az átalakulás azonban sok munkával járt számukra, mivel kettős integráció zajlott le: a kormányhivatalba történő integrálódáson túl a két, addig elkülönült területi szerven belül működő szakterület egy szakigazgatási szerv fennhatósága alá került. Minden segítséget megkaptak a kormányhivatal munkatársaitól és a szakmai irányításukat ellátó szervtől, mely az idei évtől a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságaként folytatja munkáját.

A szakigazgatási szervnél munkavédelmi vagy munkaügyi felügyelőként elhelyezkedni kívánóknak magas képesítési követelményeknek kell megfelelniük. A munkavédelmi szakterületen felsőfokú szakirányú egészségügyi szakképesítés, vagy közép-, illetve felsőfokú munkavédelmi szakképzettség mellett még meghatározott főiskolai vagy egyetemi végzettség is szükséges. A felügyelői feladatok nehézségét – de szépségét is – az adja ezen a terülten, hogy nem elég a munkavédelmi előírásokat ismerni, hanem az ellenőrzéssel érintett szakma, technológia alapos ismeretére is szükség van. A munkaügyi szakterület elsősorban a jogi, államigazgatási, közgazdász és humánpolitikai tárgyú végzettséggel rendelkezők felé nyitott. A felügyelőjelölteknek a felvételt követően féléves betanulási időszak után vizsgán kell bizonyítani felkészültségüket. Az elméleti, jogi ismeretek készségszintű alkalmazásán túl a gyakorlatban való boldoguláshoz nem árt, ha a felügyelő némi nyomozói vénával és kiváló kommunikációs képességekkel is rendelkezik, emellett a jó stressztűrő és döntéshozatali képesség, valamint az érzelmi intelligencia szerepét kell kiemelni.

A munkavédelem terén legveszélyeztetettebb ágazat Zala megyében jelenleg nem az építőipar – az építési munkák, különösen a magasépítések száma nagyon visszaesett –, hanem a feldolgozóipar. Halálos munkabaleset csak egy következett be az elmúlt évben, emellett egy súlyos, csonkolással végződő munkabaleset történt a megyében. Sajnos a közelmúltban ismét halálos balesetet jelentettek be, de ennek kivizsgálása nem a munkavédelmi felügyelőség, hanem a rendőrség hatáskörébe tartozott, lévén hogy a közúti közlekedés során érte a szerencsétlenség a bicikliző munkavállalót. A munkabalesetek száma egyébiránt folyamatosan csökkent az elmúlt tíz évben: a mintegy hatszázról a tavalyi évben háromszáznyolcvankilencre mérséklődött a mutató, az idei első negyedévben nyolcvanhat balesetet jelentettek a hatóság felé.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a munkáltató tagadja a baleset tényét, nem ismeri azt el munkabalesetként vagy nem megfelelően vizsgálja ki a balesetet. Ilyenkor az érintett munkavállaló a munkavédelmi felügyelőséghez fordulhat.

Fontos munkáltatói kötelezettségként jelenik meg az előírásszerű munkavédelmi oktatás megtartása is, a kilenc főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál pedig a veszélyeztetettségtől és a foglalkoztatottak számától függően munkavédelmi szakembert kell alkalmazni vagy megbízni. Utóbbi előírás szerinti munkaideje pár órától a teljes munkaidőig terjedhet, képesítésként pedig legalább a középfokú munkavédelmi szakképesítés szükséges, de akár a felsőfokú szakirányú végzettség is elvárás lehet.

A hőségriadóban a védőital – elsődlegesen a megfelelő hőmérsékletű ivóvíz – biztosítása kötelező, amelyhez minden munkavállaló számára külön poharat kell adni. A munkaszervezési előírások közé tartozik az óránként öt-tíz perces pihenőidő is a hőségben dolgozók számára, amely része a munkaidőnek. A közvetlen napsugárzás számos káros hatással jár, ezért fontos gondoskodni a napvédelemről, megfelelő ruházatról, a tarkót és arcot árnyékoló fejfedőről: amennyiben szédülést, rosszullétet tapasztalna, azonnal forduljon a kötelezően kijelölt elsősegélyt nyújtó személyhez.

A munkaügyi ellenőrzések eredménye az elmúlt években fokozatosan javult a megyében: míg 2008-ban a munkáltatók nyolcvan százalékánál találtak szabálytalanságot, ez az arány az elmúlt évben ötvennyolc százalékra mérséklődött. Különösen szembeötlő a pozitív változás a feketefoglalkoztatás feltárása terén, amire magyarázatul szolgálhat a papír alapú alkalmi munkavállalói kiskönyv megszüntetése, amihez sok visszaélés kapcsolódott. A kedvező folyamatokhoz hozzájárulhat, hogy az ügyfélbarát közigazgatás, szolgáltató közhatalom elvének megfelelően nem csak ellenőrzéssel foglalkoznak, hanem tájékoztató, felvilágosító tevékenységet is végeznek: a teljes hivatali idő alatt bárki ingyenesen tájékozódhat a hatáskörükbe tartozó jogszabályok előírásairól.