A nemzeti szolidaritás jelképeként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére pénteken az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára – tájékoztatta a parlament sajtóirodája pénteken az MTI-t.

A KMKF pénteki parlamenti plenáris ülésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken úgy fogalmazott: alapvető emberi jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata. A kereszténydemokrata politikus köszönetet mondott azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek „erdélyi barátaink melletti szolidaritásuk jeleként” kiteszik a székely zászlót. Semjén a székely zászlók nyilvános használatával kapcsolatban Románia és Magyarország között az utóbbi hetekben kialakult helyzetre utalva azt mondta: „nem szándékunk bármiféle feszültség erősítése Romániával”.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára múlt héten beszélt arról, hogy „zászlóháború dúl” a Székelyföldön amiatt, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. Németh úgy fogalmazott: szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi. Felidézte a román honvédelmi miniszter korábbi szavait, amelyek szerint a székely zászló támadás a román nemzeti jelképek ellen. Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel tűzzék ki a székely zászlót. Eddig a főváros több kerületében, valamint az ország számos településén tűzték ki a lobogót a helyi önkormányzati hivatal épületére.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Húsz év múlva elfogynak

Kövér László a KMFK-n úgy fogalmazott: nehéz év áll Magyarország, valamint a környező országokban élő magyar nemzeti közösségek előtt is. Felhívta a figyelmet arra, hogy népszámlálási adatok szerint az 1992 és 2002 közötti időszakhoz hasonlóan az elmúlt tíz évben is 10 százalékos lélekszámcsökkenés követezett be minden nemzeti közösségben. Ha ezt nem sikerül megállítani vagy rövid távon mérsékelni, akkor a politikai érdekképviselet is veszélybe kerülhet, mert húsz év múlva elfogynak, akiket a politikának képviselnie kellene – mutatott rá Kövér.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Nem hőzöngés

Székely lobogót vont fel pénteken a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél mintegy 150 érdeklődő jelenlétében Völner Pál államtitkár, a Fidesz Komárom-Esztergom megyei elnöke, Farkas Iván, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának alelnöke, Zoltai Dániel Fidesz–KDNP-s esztergomi önkormányzati képviselő, Retkes János, az MKP párkányi elnöke és Juhász István, a Vállalkozók Pártjának tagja. „Az elbizonytalanodott országok azok, amelyek egysíkúvá, homogénné akarják gyúrni saját országuk népét, és mi magyarok, akik két évvel ezelőtt az állampolgársági törvénnyel ki tudtuk fejezni összetartozásunkat, minden ilyen esetben fel kell hogy emeljük szavunkat” – mondta Völner Pál.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: nemzettestvéreink iránti szolidaritásunkat nem radikális szélsőséges hőzöngéssel, hanem kulturált, európai módon, higgadt, tiszta és erős szavakkal kell kifejezni. „Minden olyan fals hangot, amely azt mondja, hogy a székelyek beszéljenek románul, ki kell zárnunk ebből a párbeszédből” – tette hozzá.

Farkas Iván kijelentette, hogy a szlovákiai magyarok támogatják a székelyek törekvéseit. Közölte, hogy csütörtökön Párkánytól húsz kilométerre északra, Kisújfalu településen több évtized óta először kitették a falu magyar megnevezését a vasútállomásra, mert a lakosság több mint 90 százaléka magyar ajkúnak vallja magát. A kezdeményezést a Garam és az Ipoly mentén kívánják folytatni.

Kiss Antal, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának (HunInEU) brüsszeli vezetője az MNO-nak elmondta: a székelyzászló-ügy kapcsán Európa felkaphatja a fejét, amire már csak azért is szükség van, mert az autonómiák tanácskozásán „a legtöbben megtippelni sem tudták, hogy hányan laknak Székelyföldön, de a helyét is nehezen tudták meghatározni, ezek után ne csodálkozzunk, ha azt sem tudják, hogy milyen alapvető jogoktól fosztják meg az ott élőket”.