A magáncsődtörvény tervezetéről adott tájékoztatást Damm Andrea jogtanácsos a Magyar Hírlapnak. A civilek törvénytervezetét Szili Katalin független országgyűlési képviselő nyújtotta be, amely lassan egy hónapja a parlament előtt van. Az előzetesen kalkulálttal összhangban áll a Diákhitel 2 konstrukciót igénylő hallgatók száma – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Az év folyamán számos új kutatás-fejlesztési pályázatot írtak ki mind hazai, mind pedig uniós keretekből, és a közeljövőben továbbiak megjelenése is várható – mondta el a Magyar Nemzetnek Mészáros György.

Damm Andrea jogtanácsos dolgozta ki a javaslatot, miszerint ne csak cégek, hanem magánszemélyek is kaphassanak csődvédelmet. A szakember a Magyar Hírlapban ismertette, a tervezet szerint a csődvédelmi eljárást kérheti az adós vagy annak törvényes képviselője. A hitelezők, a végrehajtási záradékot kiállító közjegyzők, vagy a végrehajtási lapot kiállító bíróság pedig köteles lesz ezt kezdeményezni. Az eljárás módjáról elmondta, a hitelező az adós lakhelye szerint illetékes jegyzőnél bejelenti, hogy az illető tartozik neki. A jegyző ezután megkérdezi az adóst, hogy kér-e csődvédelmet. S ha igen, fontos tudni: a tartozásnak magasabbnak kell lennie, mint az adós és a vele egy háztartásban élő összes személy nettó háromhavi jövedelme. Ötszázezer forint össztartozás alatt nem indulhat eljárás. Miután a helyi bíróság a jegyző kérésére elrendeli a csődvédelmet, kijelöl egy vagyonfelügyelőt, aki megvizsgálja az adós életkörülményeit, jövedelmi helyzetét, majd elkészíti a csődvédelmi programot. Ennek tartalmaznia kell nemcsak a tartozás visszafizetésének mértékét, módját, hanem azt is, miként tud az adós rehabilitálódni, újrakezdeni egzisztenciális életét. Kiemelte, a csődvédelmi eljárás alatt az adós a lakhatás biztonságát nem veszítheti el. Ha például a vagyonfelügyelő úgy dönt, értékesíteni kell egy vagyontárgyat, és az adósnak önhibáján kívül nincs jövedelme, akkor a befolyt összegből annyit kell az adósnál hagyni, ami kizárja, hogy újra adósságspirálba kerüljön.

Nagyjából nyolcezer igénylővel számolnak a mai határidőig a Diákhitel 2 konstrukciónál. Bugár Csaba kifejtette, a működésünket részben finanszírozó Európai Beruházási Banknak (EIB) rendszeresen hatástanulmányokat kell prezentálniuk arról, hogy mik a terveik az igénylők számára és egyéb paraméterekre vonatkozóan: a reprezentatív felmérés szerint pedig a potenciális igénylők 32 százalékánál lehet azzal számolni, hogy Diákhitelhez fordul, ami hozzávetőlegesen 8 ezer hallgatót jelent. Az első igénylési időszak lejárta előtt néhány nappal pedig okkal feltételezhető, hogy valóban beérkezik az előre jelzett 8 ezer igénylés a Diákhitel 2 konstrukcióra. Az előírásoknak megfelelően október 7-8 körül hozzák nyilvánosságra a Diákhitel 2 ügyleti kamatát, melynek mértéke a Diákhitel 1-éhez hasonló lesz. Mint elmondta, ennek oka az, hogy függetlenül attól, hogy az ügyfélnek évi két százalékos kamatot kell fizetnie, forrásköltséggel, kockázati tartalékkal és működési költséggel itt is számolnunk kell. A forrásköltség mértéke ugyanaz, és - eltekintve a bevezetéshez kapcsolódó egyszeri tételektől – hasonló a működési költség is. A kockázati költség pedig értelemszerűen kisebb, hiszen a 2 százalékos kamat mellett nyilván alacsonyabb a problémás tételek aránya is. A kamatot egyébként független aktuárius számítja ki, az említett szempontok figyelembevétele mellett.