A legfontosabb hazai szakrális helyszíneken halad végig a több mint 400 kilométeres magyar zarándokút. A Rádió Orient műsorában Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke mutatta be a fizikai, szellemi és lelki kikapcsolódást és feltöltődést adó hazai zarándokutat. A magyar El Caminón, a többi zarándokúthoz hasonlóan, a résztvevők a vallási élmény mellett, személyes problémáikra és önismereti kérdéseikre keresnek válasz.

A Magyar Zarándokút Egyesület alakulásának célja az El Camino magyar megfelelőjének létrehozása volt. Rumi Imre 2008-ban járta be először a spanyol zarándokutat. Az út közben fogalmazódott meg benne a magyar El Camino létrehozásának ötlete. „Egy évvel később a korábbi magyar zarándoktársakkal visszautaztunk Spanyolországba, hogy tanulmányozzuk az El Camino működési rendszerét. Az út 3 pillérét a társadalmi és hivatali oldalt adó tartományok, a spanyol katolikus egyház és a fenntartást segítő helyi civil szervezetek adják. Ezt a bázist kellett Magyarországon megteremteni” – beszélt a kezdetekről az egyesület elnöke. A közigazgatási rádiónak vendége elmondta, a tartományok szervezett rendszerét itthon nem lehetett kialakítani. Az állami szervezet helyét a 2010-ben alakult önkormányzati társulás váltotta ki. Az alapítók emellett a Magyar Katolikus Egyházzal és a helyiekkel is felvették a kapcsolatot. „Az önkormányzati társulás az önként vállalt feladat végrehajtása során önkormányzati jogokkal bír, így ez a forma hivatalosabb, mint az eredetileg tervezett önkormányzati szövetség. A megállapodást 24 település írta alá, ám később továbbiak is csatlakoztak” – beszélt a formális lépésekről az elnök. Hozzátette, az indulás másik feladata az induló- és a végállomás kiválasztása, valamint az infrastruktúra biztosítása volt.

Az útvonal a legfontosabb magyar katolikus helyszínről, Esztergomról indul. A kiinduló állomás az esztergomi Katolikus Oktatási Központ vezetőinek javaslatára a Szent Adalbert Központ. A végállomás szintén fontos kegyhely, Máriagyűd lett. A két pontot összekötő útvonal kijelölésekor a fontosabb szakrális helyek érintése volt a fő szempont. A körülbelül 70 kegyhely között található többek között a pilisszentléleki Pálos kolostor, a máriaremetei templom, a pilisszántói sziklakápolna, a ráckevei Nagyboldogasszony templom és a szekszárdi remetekápolna. „Rendkívül sok izgalmas szakrális hely található az útvonalon” – hangsúlyozta Rumi Imre.

Az előkészítést követően az út 2011 tavaszán nyílt meg. A 2011-es évben 340, míg 2012-ben 460 útlevelet adtak ki. Rumi Imre kiemelte, ezek a számok nem takarják a zarándokok pontos számát, ugyanis sokan útlevél nélkül, vagy az előző évi irattal indultak útnak. „Addig érvényes az útlevél, amíg lehet bele pecsételni. A zarándokokat nem kell nyomon követni, mindenki úgy megy az út mentén, ahogy szeretne. A spanyolhoz hasonló szabad rendszert akartunk” – foglalta össze az elnök.

A 426 kilométeres táv teljesítését útikalauz segíti. A tájékoztató átlagosan 25-30 kilométeres etapra bontja az utat. Ezt 17-18 nap alatt lehet teljesíteni – emelte ki a vendég, majd hozzátette, 2013-tól már mindenki egyéni ütemtervet készíthet, ugyanis a zarándokszállások besűrűsödtek. Az útikalauz térképei mellett felfestett útvonal segíti a zarándokokat. Az El Caminonál ismert sárga nyíl a magyar útvonalon is megtalálható. Emellett a nyomvonal hamarosan letölthető és GPS-re másolható lesz.

Az infrastruktúra fejlesztésére az egyesület pályázatokon segíti az önkormányzatokat. Rumi Imre elmondta, a dél-alföldi szakasz fejlesztésére 751 millió forintot nyertek. Az összegből 2013-14 között új arculati elemek, útjelzők, zarándokkapuk, tornyok és kápolnák épülnek, valamint az önkormányzatok javaslatára további szállások és tematikus parkok létesülnek. Ezzel a fejlesztéssel párhuzamosan a Bács-Kiskun megyén kívüli szakaszok a társulás költségvetéséből fejlődnek.

A gyakorlati tájékoztatás mellett Rumi Imre a zarándoklat lelki okaira is kitért. Isten közeli élmény átélése mellett sokan személyes problémáikra, önismereti kérdéseikre keresnek választ a zarándoklat során. Sok ember nemcsak egy ok miatt indul útnak: a vallás, a személyes kérdések, a kíváncsiság és a sportolási kedv is hajtóerő lehet. „Minden zarándokot ugyanolyan szeretettel fogadnak az útvonal mentén. A keresztényi szeretetet akarjuk éreztetni. Ez óriási segítség a zarándoknak, segít abban, hogy megtalálja, amit az úton keres” – emelte ki a vendég. Hozzátette, a zarándokút végigjárása nemcsak fizikai, hanem szellemi és lelki kikapcsolódás és feltöltődés.

A 2011-ben nyitott útvonal népszerűsítésébe minden évben közéleti személyiségeket vonnak be. A 2011. évi megnyitó zarándoklaton Dr. Papp Lajos professzor úr, 2012-ben Schmittné Makray Katalin asszony járta végig a Magyar Zarándokutat. A 2013-as évben Eperjes Károly színművész jön végig a márciusi nyitó zarándoklaton. Rumi elmondta, a jövőben további neves embereket kívánnak megnyerni. A jövő terveivel kapcsolatban hozzátette, a zarándokhelyek felszereltségének javítása mellett további települések bevonása a cél.