Magyarországon kétféle hivatalos statisztika van a foglalkoztatás mérésére. Az egyik a lakosság megkérdezésén, a másik a vállalatok, intézmények adatszolgáltatásán alapul. A GKI Gazdaságkutató közlése szerint a két adat éveken keresztül nagyjából együtt ingadozott, majd 2011 elejétől trendjében is elvált egymástól. 2012 őszén a vállalati adatok alapján 2,7 millió foglalkoztatott dolgozott Magyarországon, ezzel szemben a lakossági adatok alapján 3,95 millió főt foglalkoztattak.

Az adatok értelmezéséhez meg kell érteni, pontosan mit is mérünk. A lakosság körében végzett felmérés, a munkaerő-felmérés, a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. A mintavétel háztartásokra vonatkozik. Vagyis az egy háztartásban élő összes munkavégzési korú személy adatát begyűjti a KSH.

Az intézményi statisztika forrása 2005-ig valamennyi 20 és több főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5–19 fős vállalkozás és a költségvetési, társadalombiztosítási szervezetek teljes köre volt. 2006-tól az éves munkaügyi statisztikai létszámadatok a teljes nemzetgazdaságra (mikro vállalkozásokkal együtt) vonatkoznak, a statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatainak pótlása a rendelkezésre álló adóadatokból különböző becslési módszerek alkalmazásával történik.

A lakosság körében végzett felmérésben értelemszerűen a Magyarországon élő, itt elérhetők tudnak részt venni. A külföldön dolgozók adatai abban az esetben kerülhetnek a felmérésbe,ha a háztartás egy része Magyarországon él. Amennyiben azonban az egész háztartás külföldre költözik, akkor válaszaik nem kerülhetnek be. Szintén kimaradnak azok, akik szándékosan titkolják el külföldi munkájukat. Vagyis a külföldön dolgozókat megkérdezni nem tudjuk, de a kivetítésbe őket is beleszámolják. Egy példával élve: ha 100 főből 10 külföldön dolgozik, akkor csak 90-ből tudok mintát venni. Ha a mintán 50 százalékos aktivitást mérek, akkor ez a 100 főre vetítve 50 főt jelent. A valóságban azonban csak 45 fő dolgozik belföldön, hiszen 10 fő elhagyta az országot. Így a teljes népességre vetített foglalkoztatási arány felülbecsli a Magyarországon dolgozók számát.

Ez a felülbecslés az elvándorlással egyre erősebb lesz, ez látható a két statisztika eltérésén is. A mostanában napvilágot látott adatok, mely szerint több százezer fő dolgozhat külföldön, komoly kérdéseket vet fel a lakossági megkérdezéssel zajló adatok megbízhatóságáról.Egyrészt a lakossági felmérés nem tesz különbséget abban, hogy mely országban történik a jövedelemszerzés, vagyis a foglalkoztatottak számának emelkedése akár a külföldi idénymunkát végzőkből is adódhat. Másrészt,ha igaz, hogy a munkaképes korú népesség talán 5%-a is külföldön dolgozik (többségük feltehetőleg családjával együtt), akkor ők teljes mértékben kimaradnak a lakossági statisztikákból. Ebben az esetben a valóság sokkal rosszabb lehet a statisztika által vázoltnál.