Rövidülnek a nappalok, a természet elevensége alábbhagy. A fényben gazdag órák száma csökkenni kezd. Úgy tűnik, mintha az ifjúkor hevéből, az idősek, bölcs, csendes világába vezetne el bennünket ez a gyönyörű időszak.

A nyár színes, zajos világa lassan eltűnik.

Az ember elkezd elfordulni a külvilágtól, és egyre nagyobb hangsúlyt kap életünkben a lelkiség. Felébredhet bennünk is az elmúlás hangulata. Fontos azonban, hogy ne adjuk át magunkat ennek az érzésnek.

Bizonyára már láttak képet, melyen Szent Mihályt ábrázolják, amint legyőzi a sárkányt. Ez az időszak a küzdelmek, próbák, és a bátorság szakasza az évkörön. Ilyenkor kell belső sárkányunkkal megküzdeni. Elkezdődik tehát mindenki életében a gondolati, és lelki munka.

Nagy bátorságra van szükség, hogy felismerjük magunkban a sárkányt, és még nagyobb vitézség, hogy legyőzzük. Az ember ilyenkor önmagával, saját hibáival, hiányosságaival próbál megbirkózni.

Itt lebeg hát körülöttünk a Mihály időszak, mely szimbolizálja a bátorságot, az akaratot és tettet, a fizikai világ felett aratott diadalt. Általuk juthatunk közelebb Önmagunkhoz, általuk győzhetjük le az elmúlás hangulatát ez idő tájt, és általuk haladhatunk a külső fényből, a néhány hónap múlva megszülető Szellemi fény felé.