Jelentős paradigmaváltás előtt áll az önkormányzati rendszer. A reformok szükségességével minden szereplő egyetértett, azonban az új jogszabály fogadtatása már megosztotta a szakértőket. A Rádió Orient műsorában Zongor Gábor, Szmetana György és Szegvári Péter fő pozitívumként a szubszidiaritás elvének erősítését, a feladatfinanszírozás bevezetését és a profiltisztítást emelték ki. A vendégek azonban problémásnak tartják a megyei önkormányzatok kiüresítését, a törvényi és finanszírozási támasztékok hiányát.

Az önkormányzatok világa jelentős paradigmaváltás előtt áll. Az átalakítás szükségében minden szereplő egyetértett, azonban az új önkormányzati törvény fogadtatása eltérő volt. A Rádió Orient műsorában Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára elmondta, az Alaptörvény új módon gondolkodik az államról és a közfeladatokról, más helyre helyezi az önkormányzatokat. Ennek ellenére az önkormányzatiság lényegi része nem jelenik meg a jogszabályban. 'A jövőben erőteljesebb állami beavatkozás várható” - értékelte a változásokat Zongor.

Szmetana György a jelenlegi helyzet bemutatását a történetiség oldaláról közelítette meg. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége az 1970-es évek tanácsrendszerének szigorú alárendeltségét és feszes gazdálkodását emelte ki. Szegvári Péter is a tanácsrendszer logikáját vélte felfedezni az átalakításokban. A közigazgatási szakértő a demokratikus elemek és az ésszerű finanszírozás ötvözetének szükségességét hangsúlyozta. „Az indokoltnál szigorúbb az állami felügyelet. Az állam által kötelezően kiszervezett feladatoknál jogos az erős felügyelet, azonban az önként vállalt és a helyi feladatokban az ellenőrzés is elég lenne” - összegezte véleményét Szegvári.

Az új szabályozásban jól megfogalmazott a szubszidiaritás elve és helyes a feladatfinanszírozás felé való mozdulás – emelte ki Zongor a jogszabály pozitív elemeit. A TÖOSZ főtitkár gyengeségként a területi elv megszüntetését, a megyei önkormányzatok kiüresítését, a pontos átvételi folyamat és a differenciálódás hiányát említette. Szmetana szintén a főváros-vidék ellentét problémájára hívta fel a figyelmet. A szakértő emellett az elvárt bevételek rendszerének átgondolatlansága és a jegyző polgármesternek való kiszolgáltatottsága miatt aggódott. Ezzel szemben a polgármester tisztségének erősítését és az egészen kicsi települések kiürítését helyes megoldásnak találta.

Szegvári Péter pozitívumként a profiltisztítást, a jogszerűtlen önkormányzati döntésekkel szemben alkalmazható törvényességi felügyeleti intézkedést, a feladatok átszűrését és a kötelező társulási forma alkalmazását emelte ki. A közigazgatási rádió vendége negatívumként a megyei önkormányzatok kiüresítését, a főváros problémájának megoldatlanságát és a saját bevételek felhasználhatóságának homályos részeit hangsúlyozta. Zongor hozzátette, a kötelező társulás jó megoldás, azonban az elvrendszer hiánya gondokat okoz. „A felügyeletet a kormányhivatalok helyett a kormányhoz kellett volna telepíteni” - reagált a korábban elhangzottakra a főtitkár.

„A feladatok rendezésénél nagy hibát vétett a jogalkotó. Az állami filozófia túlment a gondoskodáson, a felemás megoldások problémásak” - összegezte véleményét Zongor. A főtitkár elmondta, az oktatási és egészségügyi kettős megoldások sok kérdést tesznek fel. Emellett a törvényi támasztékok és az erős finanszírozási láb hiánya is gondot okoz. „A feladatmeghatározásban lehetne nagyobb mozgásteret adni az önkormányzatoknak. Ehhez azonban az ágazatok nem óhajtanak hozzányúlni” - tette hozzá.

Szmetana György a vegyes kialakítást a lehető legrosszabb megoldásnak nevezte. „Nincs ésszerű megosztás az államigazgatási feladatok tekintetében. A sokszereplős rendszerben kusza helyzet alakul ki” - mondta. Szegvári az „államosítás” kérdéskörét járta körül. A vendég hangsúlyozta, az állam az elmúlt 20 évben elmulasztotta a nagy ellátórendszerek reformját. „A probléma önkormányzati rendszeren kívüli, állami keretrendszerben való megoldása nem rossz gondolat. A baj a „kutyafuttában” hozott lépésekkel van. A tartalmat illetően szimpatikusak a megközelítések, a forma és megoldás terén azonban sok a gond” - összegezte véleményét Szegvári Péter.

A polgármester szerepének erősítése jó irány, azonban ezt nem a jegyző, hanem a közgyűlés rovására kellett volna tenni. A jegyző jogállását meg kellett oldani, a profiltisztítás helyes lépés volt. A kiszolgáltatottság azonban problémás – emelte ki Zongor Gábor. Szmetana hozzátette, ezzel a lépéssel a polgármesterek direkt beavatkozási lehetőséget kapnak az ügyekbe. „Ami a francia modellben működik, nem biztos, hogy itthon is jó lesz. A direkt irányítás nem jelent demokráciát” - hangsúlyozta.

Zongor kiemelte, a járási hivatalok szervezésénél bőséges létszámmal gondolkodott a jogalkotó. A feladatfinanszírozásnál azonban alulmér a törvény. Ez olyan létszám problémákat eredményez, amellyel nem tud mit kezdeni az önkormányzat – jelentette ki.