Október 4. az Állatok Világnapja

Magyarországon házi kedvencekből sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart. A gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember. Évente több tízezer kísérleti célú állat pusztul el az emberek jólétéért. Október 4-én, az Állatok Világnapján beszélnünk kell arról, hogy a természet és a környezet élővilágát a csúcsragadozó ember legtöbbször egyoldalúan zsákmányolja ki. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa szerint a környezetünkben fellelhető állatok irányába nagyobb alázatot és tiszteletet kellene gyakorolnunk, hiszen nélkülük az emberi társadalom nem lenne olyan, amilyen.

Tömegesen hizlalt húsvilág és hipermarketek
A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják. Az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak. Az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben gyalázatos. Tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után megy végbe, ezt az (élet)minőséget kapjuk vissza, mikor az étkezéshez vesszük meg az áruházakban az akciós árú húsokat.

Laborállatok
A kísérleti állatok kérdésköre eléggé bonyolult. Felvetődik a kérdés, hogy joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga túlélését segítse? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. Ha az állatok beszélni tudnának, biztos másként gondolkodnának a feláldozásukról. Sokan nem is gondolják, hogy a világon évente több tízmillió (Magyarországon több tízezer) kísérleti állat kerül felhasználásra, a hadászati, szépészeti, gyógyszeripar termékeinek fejlesztése érdekében. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül számos olyan kozmetikum a boltokból megvásárolható, mely állatokon tesztelt, hiszen az állatkísérleteket sok esetben távol-keleten végezik el.

A természetben élő állatok - vadászat
Míg a régmúlt korokban a vadászat révén létfenntartást folytattak az akkori családfők, később sok helyen a vadászat a nemesek joga volt. Ma az összkomfort korában a vadászat a vadászati közösségek által az állatfajok egyedszámainak fenntartására és úri sportra terjed ki. Évente sok tízezer vadászat során százezernyi természetben élő szárnyast, vaddisznót, őzet, nyulat ejtenek el, az állatok húsa ínyenc ételekként kerülnek az asztalokra. Legtöbb vadászlövés sportból durran, az illegális vadászatok, az orrvadászatok száma is jelentős, ami Magyarországon bűncselekmény.

Hobbiállatok, állatszeretet
Sok ember elmagányosodásának okaként fordul a hobbiállatok felé. A hobbicélból tartható társállatok köre évről évre bővül, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja és fajtája áll rendelkezésre legális-illegális formában. Mindez azért, hogy mi, emberek tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvtelési állattartás a felelősségen kell, hogy alapuljon, a kedvencként tartott állatokat az állat egész életére számolva kellene hogy befogadjuk. Ezzel ellentétben sokan magukhoz vesznek házi kedvenceket, majd azokat megunják és utcára teszik őket, mely börtönnel is sújtható. Az állatok rossz tartása állatkínzási bűncselekménynek minősül.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa szerint Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében úgy kellene éljünk, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát. Se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja. A világunk jobbá alakításához a környezetünk kapcsán elsőre a gondolkodásmódunkat, majd utána a cselekedeteinket kell helyrerakni.