Képünk forrása: urania-budapest.hu

A Draconidák egy igazi 20. századi meteorraj, ugyanis az 1900-as évek előtt még nem létezett, pontosabban a meteorrajt létrehozó 21P/Giacobini-Zinner-üstökös korábban nem keresztezte a Föld pályáját.

"A számunkra lényeges változások 1898 októberében történtek, amikor az égitest megközelítette a Jupitert, amelynek gravitációs tere megváltoztatta az üstökös pályáját. Az akkor még ismeretlen égitest napközelpontja ezt követően már a földpályán belülre esett. Az ismeretlenség azonban nem tartott sokáig, mert a soron következő, 1900-as napközelségkor Michel Giacobini (1873 - 1938) francia csillagász felfedezte az üstököst. Az 1913-as újrafelfedezés után - ekkor Ernst Zinner (1886- 970) német csillagász találta meg - jöttek rá a csillagászok, hogy az üstökös egy új meteorrajt hozhat létre, amelyet a későbbi években többször is sikeresen megfigyeltek" - írja a tájékoztató.

Az európai megfigyelők 1933-ban a 20. század, sőt minden idők egyik legnagyobb meteorkitörésének lehettek szemtanúi. Az esti órákban jelentkező meteorvihar legaktívabb időszakában percenként 200-300 hullócsillagot lehetett látni, de az írországi Armagh Obszervatóriumból feljegyeztek egy olyan 5 másodperces időszakot, amikor nagyjából 100 draconida meteor tűnt fel az égen. A hullócsillagok többnyire halványak és lassúak voltak, de sok tűzgömböt (a Vénusznál fényesebbnek látszó meteort) is láttak. A 6,5 évenként visszatérő üstökös 1940-ben nem okozott kitörést, 1946-ban viszont ismét jelentkezett a meteorraj, ekkor az észak-amerikai megfigyelők számoltak be 50-60 meteor/perces kitörésről. Ezek után nem meglepő, hogy a későbbi években mindig nagy reményekkel várták az üstökös, és így a meteorraj visszatérését.

A további kitörések azonban elmaradtak, 1972-ben 10-15 meteor jelentkezett óránként, 1985-ben pedig teljesen elmaradt a maximum. Ezek után szinte feledésbe merült a raj, ám 1998 elején több számítást is közzétettek, amelyek alapján októberben ismét jelentkezhetnek a Draconidák. A korábbi évek tapasztalatai alapján mindenki szkeptikus volt, ám távol-keleti észlelők megfigyelései szerint 1998. október 8-án "visszatértek" a Draconidák. Az óránkénti 100 hullócsillag ugyan nem meteorvihar, de megegyezik az augusztusi Perseidák aktivitásával.

"Ilyen előzmények után igen nagy érdeklődéssel várjuk október 8-át, hiszen 2011-re ismét kitörést jeleznek a számítások. Két meteorfelhőn haladunk át szombat este 6 óra és éjfél között, amelyek közül a második, este 10-re jelzett maximum tűnik a biztosabbnak. A napnyugta környékére jelzett, fényesebb meteorokból álló maximumot olyan porfelhőktől várják, amelyeket az 1800-as évek végén dobhatott ki az üstökös, ám mivel 1900 előtt nincs megfigyelésünk az üstökösről, nem tudhatjuk, hogy valóban mutatott aktivitást, vagy sem.

Az este 10 órára jelzett kitörést az 1900-ban és 1907-ben kiszabadult porszemek okozhatják, nagysága elérheti a 600 meteor/órát, bár egyes előrejelzések csak 50-100 meteor/órát jósolnak. Az erős holdfény a halvány meteorokat biztosan eltünteti az égről, de ha valóban 500-600 meteor villan fel egünkön egyetlen óra alatt, elég fényes lesz köztük ahhoz, hogy életünk egyik legszebb természeti jelenségében gyönyörködhessünk" - olvasható az MCSE honlapján.