Miközben egyre több amerikai szupergazdag dönt úgy, hogy vagyona legalább felét jótékony célra ajánlja fel, itthon több milliárdos honfitársunk még csak válaszra sem méltatta a Magyar Nemzet erre vonatkozó kérdését. Akadt olyan tehetős vállalkozó, aki közölte, annyira elfoglalt, hogy nem tud válaszolni. Szerencsére azért van olyan, aki fontosnak tartja az adakozást. A lap összeállításában azok beszéltek adományaikról, akik évek óta támogatják a tehetségeket, a rászorulókat és a szegényeket.

A tíz leggazdagabb magyar csupán fele volt hajlandó válaszolni a Magyar Nemzet kérdéseire, amelyekben jótékonykodási szokásaikról, jövőbeni adományozási terveikről faggatták őket. A lap érdeklődésének apropóját az adta, hogy a Hetek című lap a közelmúltban cikket közölt olyan szupergazdag amerikaikról, akik mélyen a zsebükbe nyúlnak, ha szegények, rászorulók támogatásáról van szó. A 2010-ben létrehozott The Giving Pledge elnevezésű alapítvány az Egyesült Államok két leggazdagabb emberének, Bill Gatesnek (1. hely 66 milliárd dollárral) és Warren Buffettnek (2. hely 46 milliárd dollárral) a kezdeményezéséből nőtte ki magát, és mára csaknem száz milliárdos szerepel tagjaik között. Az alapítvány támogatói valamennyien kijelentették, hogy vagyonuk legalább felét ajánlják fel jótékony célokra. A Microsoft-alapító és a befektető mellett az impozáns listán megtalálható a Csillagok háborúja rendezője, George Lucas, New York polgármestere, Michael Bloomberg, és a CNN alapítója, Ted Turner is. A szervezet célja az, hogy tagjai nyíltan álljanak ki jótékony célok mellett, és abban bíznak, hogy példájuk hasonló tettekre ösztönzi tehetős társaikat is. A The Giving Pledge egyébként nem rendelkezik önálló vagyonnal, de éves üléseiken megbeszélik a várhatóan sikeres ötleteket.

A cikk szerzője kitért arra is, hogy Németországban inkább az állami kezdeményezés a gyakoribb, aminek több oka is van. Az egyik ezek közül, hogy az Egyesült Államokban elfogadott, ha valaki jótékonysági tevékenységével szerez önmagának reklámot és jó hírnevet. – Amerikában elfogadott a gyors profitszerzés, ezzel szemben Németországban nem nagyon mutogatják az emberek a gazdagságukat – mondja a kutató. Ez az oka annak, hogy a nagyvonalú adományokat inkább eltitkolják az emberek. – Ez a tendencia egyébként hazánkra még inkább jellemző – állapítják meg.

Nem tudni, hogy a Napi Gazdaság közlése alapján a tíz leggazdagabb magyar egy része mi okból nem árult el részleteket jótékonykodási szokásairól, a Magyar Nemzet kérdéseire többen nem válaszoltak, a külföldön élő Várszegi Gábor pedig elérhetetlennek bizonyult. A lap megkeresésére Csányi Sándor, Demján Sándor, Gattyán György, Wáberer György és Leisztinger Tamás reagált, utóbbi azonban egy hét múltán munkatársán keresztül csak annyit üzent, hogy elfoglaltságai miatt a kérdések megválaszolása egyelőre nem lehetséges.

Részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.