Várhatóan még idén Parlament elé kerül az 1999-es temetkezési törvény módosítása - tudta meg a Napi Gazdaság. A javaslatok egy évi 100 milliárdos piacot érintenek. A módosítók rendeznék például a hamvak elhelyezésének nyitott kérdését, korlátoznák a temetkezési vállalkozások működését a kórházak körzetében, szabályoznák a díjszabásokról szóló tájékoztatást.

A temetkezési szolgáltatásokban érdekeltek nehézségeit mindez azonban nem oldja meg, hiszen az általános pénzhiány is visszafogja a keresletet, a hozzátartozók jellemzőn a legolcsóbb megoldásokat keresik- ez jelenik meg abban is, hogy mind többen viszik haza az urnákat. Hamvasztásos temetésből a jelenleginél sokkal többet is tarthatnának, miután a krematóriumépítési boom nyomán az igények háromszorosára rúgnak.

Közben a társadalombiztosítás minden elhunyt után alanyi jogon 127 ezer forintot tudna fizetni. Az elhunytak 17−24 százaléka úgy hal meg, hogy fizetett társadalombiztosítást, de nyugdíjat nem vett igénybe, vagyis ezt az összeget nem a befizetési szándéknak megfelelően használják − mondják temetkezési szakértők. A 25 és 62 év között elhunyt személyek statisztikai adatai alapján ez fedezetet nyújthatna arra, hogy a társadalombiztosítás minden elhunyt után alanyi jogon 127 ezer forintot fizessen, ezzel megoldódhatna a szociális temetések, valamint az anyagi okokból hazavitt urnák problémája. A szervezetek azt javasolják már több éve, hogy az uniós országok gyakorlatához hasonlóan minden elhunyt után a temettető 100 ezer forint egyszeri támogatást kapjon a szolgáltatókon keresztül. A mai temetkezési törvény ugyanakkor nem ad kellő szabadságot a temetőfenntartóknak egyes díjtételek megállapítására, ami pedig szintén hozzájárulhatna a költségek csökkentéséhez − igaz, ez a szolgáltatási szféra átrendezéséhez vezetne.