Orvosi Nobel-díjat kaptak az őssejt kutatás úttörői, John Gurdon az Egyesült Királyságból és Shinya Yamanaka Japánból - számol be a BBC. A két tudós megosztva kapta a díjat azért, mert felfedezték, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből számos sejttípus alakítható ki.

Gurdon professzor bél mintát használt békák klónozására még 1962-ben, míg Yamanaka professzor géneket változtatott meg azért, hogy újraprogramozza a sejteket. A Nobel-bizottság szerint mindketten forradalmasították az orvostudományt.

Gurdon professzor megmutatta, hogy a békából származó sejt genetikai információja minden olyan adatot tartalmaz, amely szükséges egy teljesen új béka létrehozásához, s ezzel ő lett a klónozás alapjainak megteremtője. Ennek segítségével klónozták az első emlőst, a Dolly nevű juhot is 1997-ben.

Negyven évvel később Shinya Yamanaka egy teljesen új megközelítést alkalmazott. Ahelyett, hogy a genetikai információt ültette volna a petesejtbe, újraprogramozta azt. Csupán néhány gén megváltoztatásával elérte, hogy az újraprogramozott őssejtek akár ivarsejtekké is alakulhatnak.

Így képes volt az egér bőrsejtjének DNS-ét úgy programozni, hogy az embrionális őssejtként kezdett el viselkedni. Egy évvel később ez az átprogramozás emberi sejtekkel is sikerült.