A képre kattintva megnyílik bőséges képgalériánk, amely elérhető a Szórakozó negyed Képgalériák menüpontjának megnyitásával is. Beszámolónk a galériához átjárást biztosító kép alatt olvasható.

A 12. A és 13. B tanulóinak zenés bevonulásával vette kezdetét a mintegy 150 fős közönség előtt tartott szalagavató a Sásdi Általános Művelődési Központ Általános Iskolájának aulájában. A Himnuszt követően Selindi Csilla 12. A-s diák az utolsó évesek nevében mondta el gondolatait. Arról beszélt, hogy a szalagtűzéssel eljön egy pont, amikor a gyerekből ifjú, szinte felnőtt lesz, és már komolyan kell venni az életet. Fontos, hogy a végzősök felelősséget vállaljanak a következő időszakban, hiszen csak néhány hónap választja el őket az első nagy vizsgától. Végül kiemelte, mennyire szükségünk van valami fényre, ami átvezet minket az éjszakán, még ha az csupán a remény pislákoló szikrája is.

Ekkor sötét lett a teremben, csak Kalányos Nikoletta, Kleri Dzsenifer és Veszi Viktória kezében égett egy-egy gyertya. A 11. A-s diákok Szente Kornélia osztályfőnök által betanított műsora következett. A lányok néhány kedves gondolatot fogalmaztak meg, azután egyenként elfújták a kis lángot. Niki elmondta, milyen rémes dolog az ismeretlenbe lépni és hogy mit is lát az ember, amikor elhagyja a tankönyvekből szerzett ismereteket. Dzseni a Kétely nevű hűséges kutyáról beszélt, akit nem érdemes elkergetni. Viki megfogalmazta, hogy a szem felnyílása állandó tanuláshoz vezet, és eljön egy pont, amikor minden egyes dolog az ember tanára lesz.

Mikor újra égtek a neonok az aulában, Stepper Virág Madách Imrét segítségül hívva a diákélet küzdelmes mivoltáról olvasott fel gondolatokat. Elmondta, hogy bár a végzősökre váró feladatok terhe elviselhető, azok elvégzéséhez nagy erőre és kitartásra van szükség. Arra biztatta az utolsó éveseket, hogy félig felnőttként se hagyják el az örök emberi értékeket, végül pedig sok sikert kívánt az elkövetkező időszakhoz.

Most öt diáklány - Törgyéki Mónika, Kleri Dzsenifer, Varga Zsanett, Kis Bianka és Kalányos Nikoletta - énekelte el a Lakatos Judit által betanított, Szállj fel magasra című dal, melyet követően Gáspár Andrea igazgató szólt a végzős diákokhoz. Szavaiból kiderült, hogy a középiskolai évek a tanárok, a diákok és a szülők emberpróbáló közös munkájával telnek. A hátralévő öt hónap pedig talán minden eddiginél nehezebb időszak lesz, amikor is célszerű visszafogni a bulizást. Még bepótolhatók a hiányosságok, de ugyanakkor a tanulás mellett további középiskolás élményeket is lehet még szerezni. A szalagról elmondta, hogy jelképe a diáktársakkal közösen megélt időszaknak, ugyanakkor annak is, hogy mindez hamarosan véget ér. Viszont azért még nem érdemes szomorkodni, hiszen ünnep ez a nap. A szülőktől az eddigieknél még nagyobb odafigyelést, az utolsó éves diákoktól pedig nagy erőfeszítést kérve, Máté Péter Most élsz című dalának soraival zárta gondolatait.

Ezután először a 12. A és 13. B osztályfőnöke, Cserveniné Büki Anikó és Keresztes Richárd ruhájára tűzött az igazgatónő szalagot. Majd a tanárnő és a tanár úr ismételte el ugyanezt az osztályukba járó diákjaiknál. A műsorközlő eközben mindenegyes éppen szalagot kapó diák nevét felolvasta. Mindehhez a tizenegyedikes Rózsahegyi Renáta és Jung Rita segédkezett azzal, hogy hordozta azokat a párnákat, amelyekre az ünnepség előtt a kis díszes textildarabokat feltűzték.

Az ünnepélyes rész után most rövid szünet következett, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a tánchoz készülődők átöltözzenek, egyben mindkét ünnepelt osztály életéből megnézzünk egy-egy jópofa képösszeállítást.

A kivetített fotósorozatokat követően a főszerep a táncbemutatóké volt. Elsőként a 12. A-sok kápráztatták el a közönséget. Az osztályba járó Kovács Adrienn vezetésével számtalanszor elpróbált swing-slowfox-rocky-egyvelegükkel. A pörgetésekkel, forgatásokkal, felkapásokkal és dobálásokkal sűrűn tűzdelt, balesetmentesen sikerült műsoruk látványos záró formációban csúcsosodott ki. A vendégek nagy tapsát követően néhányukat újra láthattuk a képzeletbeli parketten. Ugyanis a szervezők a lelkes „amatőrök” mellett a Szászvári Ifjúsági Egyesület „profi” tánccsoportját is felvonultatták, akiknek soraiban ketten is táncolnak a mostani végzősök közül. A szászvári csapat tagjai a színfalak mögött először felcsavartak egy szőnyeget, majd a produkciójuk elején kigörgették belőle egyik táncos lányukat. Az általuk előadott rocky-ról és latin táncokról lerítt, hogy jól összeszokott, szinte együtt lélegző, lelkes csapatról van szó. Végül Shakira Waka-waka-jával köszönték meg a nézők tapsait. A 12. A-sokhoz hasonlóan látványos formációt láthattunk tőlük zárásképpen, mellye egyben a sásdi középiskola 2011. évi szalagavatója is véget ért.