A tudósok arra is figyelmeztettek, hogy a fával fűtők a kinti levegő szennyezése mellett a lakásokon belüli káros szennyezés szintjét is megháromszorozzák. A városokban a fatüzelésű kályhák felelősek a szálló porban található rákkeltő vegyi anyagok belélegzésének csaknem feléért - ismertette a tanulmányt a The Guardian.

A szálló porban található úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) a tüzelőanyagok égetésekor keletkeznek, és régóta ismert, hogy rákkeltő hatásúak. Az új tanulmány ezek forrásait vizsgálta, és megállapította, hogy a fatüzeléstől több ilyen anyag kerül a levegőbe, mint a járműveket működtető dízeltől vagy benzintől.

A vizsgálatot a görög fővárosban, Athénban végezték, de a kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeik általánosan jellemzők. Az otthoni fatüzelés Európa-szerte jelentős problémát jelent a városi levegőminőség szempontjából, és a túl sok fafüst belélegzése súlyos egészségkárosodást okozhat.

"Athén nem kivétel, inkább a szabályt képviseli" - idézte a kutatásban részt vevő Atanasziosz Neneszt, a görög Kutatási és Technológiai Alapítvány tudósát a brit napilap. A kutató kiemelte, a tanulmányuk rámutat, hogyan lehetne kis erőfeszítéssel csökkenteni a kockázatot - csak le kell állni a fatüzeléssel.

A tavaly közzétett kutatások szerint Nagy-Britanniában a levegőt szennyező szálló por apró részecskéinek legnagyobb forrása a háztartások fatüzelése, amely háromszor nagyobb mértékben szennyezi a levegőt, mint a közúti közlekedés, annak ellenére, hogy a lakosságnak mindössze nyolc százaléka fűt fával.

Még a legszigorúbb szabványnak megfelelő, új fatüzelésű kályhák is 750-szer több káros szállóporszennyezést bocsátanak ki, mint egy modern teherautó. A tudósok szerint a fatüzelésű kályhák a lakásokon belüli levegőszennyezés szintjét is megháromszorozzák, ezért erre fel kellene hívni a vásárlók figyelmét a termékeken.

Az Atmospheric Chemistry and Physics című folyóiratban közzétett új kutatásban egy éven keresztül minden nap mintát vettek az athéni levegőből, és azt 31 féle PAH-anyagra és számos más kémiai markerre elemezték. Az egyes vegyületek különböző szennyezési forrásokhoz kapcsolódnak, és ezek alapján ki tudták számítani az egyes források által termelt PAH-arányt. Mint kiderült: az éves PAH-szennyezés 31 százaléka főként télen a fatüzelésből, 33 százaléka a dízelből és az olajból, 29 százaléka pedig a benzinből származik.

Egyes policiklusos aromás szénhidrogének azonban rákkeltőbbek, mint mások, és ha ezt figyelembe vették, akkor a fatüzelésből eredő rákkockázat aránya 43 százalékra emelkedett, a dízelé és az olajé 36 százalékra, a benziné pedig 17 százalékra.

A kutatók szerint az athéni PAH-szennyezés szintje ugyanolyan nagyságrendű volt, mint amit korábban más európai és észak-amerikai városokban végzett vizsgálatokban találtak, míg a kínai városok esetében általában sokkal magasabb szintekről számolnak be.

Az athéni vizsgálatban a policiklusos aromás szénhidrogének átlagos éves koncentrációja az uniós határértékek alatt volt, de ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett referenciaszint kétszerese. A WHO adatai alapján az athéni levegőben lévő policiklusos aromás szénhidrogének 100 ezer lakosra számítva 5 rákos többletmegbetegedést okozhatnak - mondták a kutatók.

Nenesz hozzátette: a füstben nem a policiklusos aromás szénhidrogének alkotják az egyetlen rákkeltő anyagot, számos más, egészségkárosító vegyület is található benne.

Mint a kutatásban részt nem vevő Gary Fuller, az Imperial College London munkatársa kifejtette: az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a fa elégetése ártalmatlan, mivel a fa természetes dolog. Ezek a mérések azonban arra emlékeztetnek, hogy a fatüzelés nem szennyezésmentes.

Az athéni tanulmány szerint a policiklusos aromás szénhidrogének főleg téli napokon, gyenge szél és eső mellett terhelik meg a levegőt, mivel a fafüst olyankor nem tud eloszlani. Alison Tomlin, a Leedsi Egyetem kutatója úgy vélte, az ilyen időszakokban az "égetéstilalmi napok" bevezetése hasznos rövidtávú intézkedés lehet.

A hollandiai Utrechtben december eleje óta 2000 euróig (736 ezer forintig) terjedő támogatással ösztönzik a lakosságot a fatüzelésű kályhák és kandallók cseréjére.