Agresszív földvásárlási hullám várható hazánkban, miután 2014-ben lejár a külföldiek magyar termőterületekhez jutásának tilalma. Nálunk a legalacsonyabbak közé tartoznak a termőföldárak az unióban. Az Orbán-kormány viszont eltökélt abban, hogy hazai termelők kezében tartsa a termőterületeinket. Ezt a célt szolgálja az Országgyűlés asztalán lévő új földtörvény is.

Szinte lehetetlen termőföldhöz jutni Európában – derült ki a Magyar Hírlap kutatásából. Az uniós tagállamokban még a zsebkendőnyi parcellák is gazdák, családi gazdaságok tulajdonában vannak, akiknek eszük ágában sincs megválni jól fialó kincsüktől, sőt birtokméretük növelésére törekednek. Utánajártunk: a magyar termőföldek minőségével vetekedő szabad birtoktestekhez egyedül Olaszországban és Franciaországban lehetne hozzájutni, áruk azonban elriasztja a vásárlókat, a komoly, tőkeerős külföldi érdeklődőket pedig az ottani szabályozások tartják határon kívül. Ezzel szemben Magyarországon alig találni olyan tulajdonost, aki nemet mondana a busás vételi ajánlatra. Mindezt alátámasztja, hogy miközben a Benelux államokban lajhártempóban forog a föld­piac, Magyarországon évente mintegy száz–százhúszezer hektárnyi termőföld cserél gazdát úgy, hogy egyelőre csak a hazai szereplők köthetik meg az adásvételi szerződéseket. Márpedig egy magyar gazda aligha tud annyit fizetni a kiszemelt parcelláért, mint euró­pai farmertársa.

„Magyarországon átlagosan 2,5–3,5 ezer eurót kell fizetni egy hektár termőföldért, Szlovákiában és Romániában is hasonlóak az árak, a nyugat-európai országokban azonban horribilisek. Átlagosan öt–tízszeres különbségekről beszélhetünk” – mondta lap kérdésére a Foldbroker.hu piaci szakértője. A Magyar Hírlap által megkérdezett egyes uniós tagálla­mok agrárkamarái úgy tájékoztattak, nem igazán léteznek bevett átlagárak, az adott föld tulajdonosa dönti el, hogy mekkora összegért adja át másnak a területét. Összességében azonban mégis kijelenthető, hogy Hollandiában például negyvenkétezer euróra rúg az az összeg, amennyiért tulajdonost cserél egy hektár mezőgazdasági terület. Belgiumban harmincezer, Dániában huszonötezer, Németországban tizennyolcezer, Ausztriában pedig tíz–tizenkétezer eurót kell leszurkolni egy-egy hektárért. „Ez azt jelenti, hogy ha egy öt hektáron gazdálkodó osztrák farmer eladja a birtokát, és Magyarországra költözik a családjával, akkor ugyanazért a pénzért legalább háromszor-négyszer nagyobb gazdaságban vághat bele a mezőgazdasági termelésbe. Óriási a különbség” – jelentette ki a földbróker.

A szakemberek szerint agresszív és erőszakos földvásárlási hullám várható hazánkban a külföldiek földvásárlási moratóriumának lejártakor. A tilalom 2014-ben jár le, márpedig addig aligha emelkednek ugrássze­rűen a hazai termőföldárak. A lap által megkérdezett szakemberek szerint jelenleg 1,5–2 millió forintra tehető az átlag magyar termőföld hektáronkénti közgazdasági ára. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója egy korábbi konferencián úgy fogalmazott, leginkább a külföldi gazdasági társaságoktól kell félni, hiszen nincs identitásuk, s csak a befektetés megtérülése, jövedelmezősége érdekli őket. A szakember szerint a magyar mezőgazdaság kulcskérdése a földbirtokok ügye. Más szakemberek is így látják, hozzáteszik azonban, hogy a külföldi gazdasági társaságok mellett a magyar cégek is rohamba kezdenek majd a hazai termőföldekért, és a külföldi termelők is megcélozzák Magyarországot.

A kormány elkészítette és már benyújtotta az Országgyűlésnek az új földtörvényt, amely megakadályozhatja a földháborút. Az új jogszabály elsődleges célja a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben részt vevők kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása. „A jövőben csak természetes személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, kizárólag előzetes hatósági engedélyezés után. Az új földtörvény olyan szabályozásra törekszik, amely érvényesíti a termőföld nemzeti hatáskörben tartásához fűződő érdekeket” – tájékoztatta a Magyar Hírlapot a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az európai uniós tagállamok többsége nemzeti, patrióta gazdaságpolitikát folytat földkérdésben. Az olasz törvény például ugyan nem alkalmazza az előzetes hatósági engedélyezés rendszerét, de széles körben biztosít elővásárlási jogot az olasz állampolgároknak. Jogi személyek csak akkor vásárolhatnak termőföldet Olaszországban, ha szerepelnek az ottani nyilvántartásban, tehát igazoltan mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Németországban a közjegyzőnek kell hitelesítenie az adásvételi szerződést, a kontraktusra az illetékes tartományi hatóságnak is rá kell bólintania. Ausztria is előzetes hatósági engedélyhez köti a termőföldvásárlást, amelyet csak akkor ad meg, ha az új tulajdonos saját maga kíván gazdálkodni a földön, és állandó lakhellyel rendelkezik az adott településen. Az Európai Bíróság ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a közösségi joggal ellentétes, ha kirekesztően alkalmazzák ezeket az előírásokat.

Félő ugyanakkor, hogy hiába sikerült egy-két tagországnak keresztülvinnie az akaratát az Európai Bíróságon, a nagy hatalmú luxembourgi testület egyre inkább górcső alá veszi az adott nemzetek szabályozásait, s módosításra kötelezi a döntéshozókat. A magyar kormány eltökélt abban, hogy megvédi a hazai termőföldet a spekulánsoktól, s magyar kézben tartja a területeket. Szakemberek szerint a hatósági engedélyezés kikötése megfelel az uniós gyakorlatnak, és jó irány, de minden kis ügyletet árgus szemmel kell majd figyelni, mert a földéhes külföldi gazdák és cégek már felállították lőállásaikat.