Tipikus jelenet a mindennapokból, amikor a boltban vásárló család kiskorú tagjai épp valami édességért, játékért könyörögnek, miközben a szülők vérmérsékletüktől függően türelmesen vagy dühösen, érvelve vagy tiltva éppen lebeszélik őket a plusz tételek megvételéről. A szakemberek szerint ugyanakkor ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják a tudatos pénzügyi döntések alapjait, időnként hagyni kell őket döntéseket hozni, jelen esetben vásárolni, akár saját zsebpénzükből. A K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő meghirdetője gyakorlati példákat gyűjtött arra, hogyan lehet mindezt irányítva, a pénzügyi keretek meghatározásával megtenni.

Nem könnyű a szülők helyzete, amikor a csemeték jobb esetben kérlelően, rosszabb esetben toporzékolva kérnek, követelnek valami játékot, édességet, ahányszor a család belép egy boltba. A gyerekek szempontja is érthető, hiszen ott a sok színes, hívogató, csábító holmi, amit szeretnének, miközben természetesen a szülőknek is igazuk van, amikor nem vesznek meg mindent, amit épp a kicsi megkíván. Az internetes fórumokat olvasva eltérő a szülők reakciója, van, aki inkább nem viszi el a gyerekét vásárolni, hogy elkerülje a kínos helyzeteket, van, aki már otthon, induláskor tisztázza, lehet-e vásárolni és mit, míg olyan felnőttek is vannak, akik a pillanatnyi helyzetet mérlegelve hol ellenállnak, hol engednek és több pénzt költenek, mint eredetileg tervezték.

Akár a családi kasszából gazdálkodunk együtt, akár a gyerek költekezhet a saját zsebpénzéből, mindkét esetben, ha szülőként tudatosan tereljük a gyerekeket a tervezés irányába, sokat tanulhat a diák egy-egy új szituációból.

Gönczi Dorka mediátor szerint meghatározó a szülő hozzáállása a pénzhez, például az önálló bevásárlás egy fontos gyakorlati terep a gyerekek nevelésében. „Azért, hogy a bizalmat erősítsük szülő és gyerek között, időnként fontos, hogy elküldjük a kicsit vásárolni vagy ha még túl fiatalnak tartjuk ehhez, akkor kísérjük el, de hagyjuk, hogy minden fázist ő intézzen, csak támogatólag legyünk mellette. Elég, ha csak valami jelentéktelennek tűnő apróság beszerzésére kérjük, például vetessünk vele sütőport vagy leveskockát. Mégis, ha pénzt bíztunk rá, azzal egy felelősségteljes feladatot kapott, ugyanakkor könnyen kísértésbe is eshet. Ennek kezelését ott helyben kell megoldania: vesz-e még egy rágót, bár anya azt nem kérte, vagy ha nincs az a fajtájú termék, amit a szülő mondott, vajon vigye-e haza a másik fajtát? Ha elég ügyes, vajon elkérheti-e majd otthon a visszajárót? Jól ad-e vissza a pénztáros? Egy ilyen szituációból rengeteget tanulhat a diák, gyakorolhatja az összeadás-kivonás műveletét, döntést hoz, erősödik az önbizalma” – mondta a szakember.

Egy másik jó lehetőség a gyakorlásra – állítja a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő meghirdetője -, ha a gyermekben tudatosítjuk, hogy míg a családi kasszát a szülők kezelik, és a felnőttek fizetésének elköltéséről ők maguk döntenek, akkor is, ha kikérik az összes családtag véleményét, addig a zsebpénz a gyerek saját tulajdona, annak sorsáról a kicsi dönthet egyedül. „A tapasztalat azt mutatja, hogy míg a gyerekek könnyedén megkívánnak és megvennének bármit a boltban, amíg azt a szülők veszik meg, egyből megfontoltabbak és tudatosabbak lesznek, amint a saját pénzükről van szó” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő zsűritagja. Ezért azt javasolja, ha például a diák elkezd alkudozni velünk a boltban, mert valami nagyon tetszik nekünk, tiltás helyett mondjuk azt: bármit megvehetsz magadnak, ha a saját zsebpénzedből fizeted ki. Ez már egy sokkal felelősebb döntést kíván, hiszen a gyerek úgy érzi, a zsebpénz megérdemelten lett az övé, az az ő vagyona, azt már nem szeretné elherdálni. Így mindenféle tiltás, könyörgés nélkül, észrevétlenül rávezethetjük a tudatos pénzügyi döntéshozásra, hiszen átélheti, milyen gyűjtögetni, válogatni, döntést hozni, pénzt kiadni.