A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási szóvivője kiemelte: a számlálóbiztosokat az önkormányzatok választották ki, mert azok ismerik a legjobban az adott települést és azokat, akik a leginkább alkalmasak erre a feladatra. A biztosoknak kellő ismertséggel kell rendelkezniük a helyi közösségben, és hiteleseknek kell lenniük, olyanoknak, akiknek a szavára adnak az emberek - tette hozzá.

Közlése szerint a számlálóbiztosok munkáját ellenőrző mintegy 7500 felülvizsgálót a KSH-alkalmazott területfelelősök választották ki, akik a megyeszékhelyeken dolgoznak. Minden felülvizsgáló öt számlálóbiztost felügyel, illetve segít a munkájában. Közöttük sok az egykori, nyugdíjas KSH-dolgozó, de olyan is van, aki csak belekóstolt a népszámlálás folyamatába, illetve aki már harmadszorra vagy negyedszerre vállalja a feladatot.

Virágh Eszter utalt arra, hogy a népszámlálás kizárólag erre az évre vonatkozó költségei 14 milliárd forintot tesznek ki, egyebek mellett ebből fizetik az önkormányzatok a számlálóbiztosokat. (Az idei népszámlálás összesen 19 milliárd forintba kerül, de ebben benne vannak az eddigi 4 év előkészületének és két korábbi próbanépszámlálásnak a költségei is). A szóvivő összehasonlításként elmondta, hogy a KSH a népszámlálástól független éves alapköltségvetése nem éri el a 10 milliárd forintot, amely az egyéb, ugyancsak fontos, folyamatos munka fedezetéül szolgál.

A népszámlálás munkálatainak koordinálására az egyébként mással foglalkozó, folyamatos munkát végző KSH-alkalmazottak közül választottak ki egy több száz tagú csapatot, ők nyártól év végéig aktívan közreműködnek a szükséges feladatok ellátásában - tette hozzá a népszámlálási szóvivő.

A magyarországi népszámlálások történetében először internetes kitöltési lehetőséggel is teljesíthető összeírás elvégzésére Sásdon mintegy harminc számlálóbiztost képeztek ki szeptember 20-án, továbbá a munkájukat segítő felülvizsgálókat.