Közel 20 éve, 1993 óta kisebb megszakításokkal művelődés-, művészet- és őstörténeti tárgyú programokkal szolgálta a szervezet alapvető célkitűzését: az embert egészként testi-lelki-szellemi egységként fejleszteni.

Népünk műveltségét „ ... nem politikusok ácsolták össze valamelyik társadalmi osztály védelmére, hanem névtelen emberi mű, mint a nyelv. Nem kezdetet lát a születésben, nem véget a halálban, hanem csak személyi változást mind a kettőben. S nemcsak embernek emberhez való kapcsolatát szabályozza, hanem a szövetséget is, melyet a természettel és Istennel mindnyájunknak meg kell kötnünk. Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy, s lelkében változatlan, csak az atyák és a fiaik cserélik egymást.”

A Művelődési Ház Tamási Áron gondolatát követve állította össze eddig is kínálatát, melynek keretében tartottak kézműves foglalkozásokat, táncházakat, huszár, íjász, solymász bemutatókat, e tárgykörbe tartozó kiállításokat építettek (nemez, viselet, fegyverkovács, Árpádházi királyok szalmaképei stb.)

Az előadássorozat keretében olyan jeles előadók látogatták meg nem egyszer településünket, mint Andrásfalvy Bertalan, Bakay Kornél, Berecz András, Csomor Lajos, Dúcz László, Erdélyi István, Falvay Károly, Ferencz Éva, Gál Péter József, Harangozó Imre, Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Juhász Zoltán, Kassai Lajos, Kiss Dénes, Kiszely István, Kocsis István, Makovecz Imre, Molnár V. József, Obrusánszky Borbála, Pap Gábor, Somogyi Győző, Szántai Lajos, Tábori László, Tóth Zoltán József, Varga Tibor, Végvári József – hogy csak a legközismertebbeket említsük. Mindannyian kutatásaikkal, munkájukkal bizonyítják Padányi Viktor állítását:„Egy nép történelme erkölcsi vagyon, amit minden hű fia gyarapítani törekszik.”

Ezt az elvet követve indul az őszi Magyar Mitológia sorozat is, mely Molnár V. József: Ki a magyar? Mi a magyar? Mi a magyarság küldetése? című előadással kezdődik.

Széchenyi István 1841-ben erre a következő választ adta: „A magyar népnek nincsen csekélyebb hívatása, mint képviselni Európában – egyedüli heterogén sarjadék – ázsiai bölcsőjében rejtező, eddigelé sehol ki nem fejlett, sehol érettségre nem vívott sajátságait.”

A képzőművészetből induló, a szerves műveltség jelrendszerét, a gyermekrajzok üzenetét is kutató előadónk, Molnár V. József válaszát a kérdésekre megtudhatjuk 2012. szeptember 26-án 19 órakor a Művelődési Ház Majoros termében.

Hiszen „ha nem becsüljük a múltunkat, nem hihetünk jövőnkben sem. S akinek nincs jövőbe vetett hite, nincs a jelenben felelősségérzete sem.” /dr. Bakay Kornél/