A devizahitelesek svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon igényelhetik a végtörlesztést december 30-ig.

Az Országgyűlés szeptember 19-én - Rogán Antal javaslatára és a kormány támogatásával - elfogadta a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztést lehetővé tévő törvényt. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli kérelmüket december 30-ig kell bejelenteniük a bankjuknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük. A törvény szerint azok élhetnek a végtörlesztéssel, akiknek a devizahitelük fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgál. Ezeknek a hiteleknek a több mint 80 százaléka 10 millió forint alatti, a maradék 20 százalék pedig a 10 és 30 millió forint közötti kategóriába esik, 30 millió forint feletti, devizaalapú jelzálogkölcsöne mindössze 38-40 ezer családnak van-olvasható a kormány honlapján.

A törvényben rögzített árfolyamokat a pénzintézeteknek kötelező alkalmazniuk, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb a törvényben rögzítettnél, és a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett a devizahiteleseknek vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen. Ha az adós teljesíti ezeket a feltételeket, a pénzintézet nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását. Az ingatlanfedezetű devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék. A devizahitellel rendelkezők megsegítésére kidolgozott lehetőségekkel élőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.

Az új törvény korlátozza a devizaalapú hitel- és kölcsönszerződések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat. Kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget. Azonban nem számolható fel devizában például a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, a felmondással és a szerződésmódosítással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.

Díjmentessé válik az állam lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáshitelből származó követelés rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás és a Nemzeti Eszközkezelő javára történő vagyonkezelői jog bejegyzése.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadott egy módosítást a törvényhez, így a fix árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztéssel élni lehet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is, ha azok fedezete ingatlan. Az eredeti elképzelések szerint a végtörlesztés lehetőségét csak azokra a devizahitelesekre terjesztették volna ki, akiknek lakáscélú jelzáloghitelük van. Végül azonban a kormánypárti frakciószövetségben a kormány támogatásával arról döntöttek, hogy ezt kiegészítik azok körével is, akiknek szabad felhasználású jelzáloghitelük van, de a jelzálog lakóingatlanra van terhelve. A végtörlesztéssel kapcsolatos törvény megfogalmazásakor azonban jogalkotási hiba miatt ez kimaradt a javaslatból, ezért volt szükség a törvény mihamarabbi módosítására, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés és az október 3-ától hatályos.

OrientPress Hírügynökség