Városlista
2024. november 21, csütörtök - Olivér

Hírek

2024. Szeptember 14. 08:45, szombat | Belföld
Forrás: MTI

Orbán Viktor: a magyar gazdaság a fellendülés, a konjunktúra kapujában áll

Orbán Viktor: a magyar gazdaság a fellendülés, a konjunktúra kapujában áll

Magyarország érdeke a gazdasági semlegesség és nem a blokkosodás - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában; Orbán Viktor Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnökének elemzésére hivatkozva kiemelte: Európa óriási versenyképesség-vesztést szenved el, és ha azt csináljuk továbbra is, amit eddig csináltunk, "abból nagy baj lesz".

Jelezte, Európának kétféle válasza lehet Ázsia gazdasági fölemelkedésére: vagy benevez a versenybe, vagy"diszkvalifikálja"az ellenfelet, és lezárja a határait.

Az unió a blokkosodás felé hajlik, naponta jönnek a hírek a védővámok bevezetéséről, de Magyarország számára a blokkosodás tragédia lenne, mint ahogy tragédia volt a szocialista gazdaság is, amikor kettévágták a világgazdaságot egy szovjet és egy amerikai világgazdaságra.

Egy ilyen kettévágás esetén mi a"perifériára szorulunk, jelentéktelen szereplői leszünk a világgazdaságnak, lehetőségeket vesztünk, bezárnak bennünket egy zsákutcába".

Orbán Viktor álláspontja szerint Magyarországnak versenyeznie kell, Magyarországnak az a jó, ha nem"elutasítjuk, hazazavarjuk, kirekesztjük a kihívókat, hanem megértjük, hogy mitől jobbak, mint mi, és elkezdünk velük versenyezni",feljavítva a teljesítményünket - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy ezt mondja a Draghi-féle jelentés is.

Kulcskérdésnek nevezte a magyar autóipart és gépjárműgyártást, emlékeztetve, hogy több százezer család keresi itt a kenyerét.

Közlése szerint az elmúlt hónapokban tárgyalt minden nagyobb európai autógyártó vezetőjével a jövőről, és ők ellenzik a kínai elektromos autókra kivetett európai büntetővámot, de az Európai Bizottság nem hallgat rájuk, és továbbra is védővámokban gondolkodik.

Rámutatott: nagyon sok olyan jelentős európai szereplő van a politikában és a gazdaságban is, akik úgy gondolkodnak, mint Magyarország, és nekünk velük kell együttműködni és kialakítani egy olyan erőt, amely képes arra, hogy megváltoztassa a brüsszeli politikát.

Kitért arra is, hogy a napokban ítélték el ismét Magyarországot, mert megvédték a családokat az indokolatlan áremelésekkel szemben az árstop bevezetésével, mondván, hagyni kell, hogy a multik olyan árakat szabjanak meg, amilyeneket akarnak.

Ezek rossz gondolatok, ezek az Európai Bizottság tévedései - értékelt Orbán Viktor, aki szerint nem szabad abból kiindulni, hogy valaki azért, mert brüsszeli, okosabb, mint mi. Tévednek és rá kell őket venni, hogy változtassanak - szögezte le.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy élénk eszmecsere zajlik a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.

"Fű-fa, virág, tücsök, bogár előkerül", hall okos véleményeket és szamárságokat egyaránt - mondta, hozzátéve: sok rosszat is hall a magyar gazdaságról, ez részben ismerethiányból fakad, részben meg politikai ferdítés van mögötte.

Kijelentette: ha a tényeket nézik, a magyar gazdaság egy nagyon nehéz időszakon már túl van, és egy gazdasági nekilendülés küszöbén, a konjunktúra kapujában áll.

Kifejtette: a magyar gazdasági növekedés az Európai Unió átlagát meghaladja, az infláció lassan 3 százalék alá esik és a beruházási mutató is jobb, mint az uniós átlag, utóbbi 20 százalék, a miénk 23 százalék.

Kiemelte, ugyanez a helyzet a fogyasztással: erről is hall egy vitát, de nem biztos, hogy jó szemüveget tesz fel mindenki, amikor erről beszél. Azt, hogy az emberek fogyasztanak-e vagy sem, leginkább ők döntsék el, ne a közgazdászok - hangsúlyozta.

Aki óvatosabb, inkább megtakarít, aki bátrabb, az fogyaszt, négy százalék körüli a fogyasztás, tehát az emberek többet költenek. A nagyobb fogyasztáshoz két feltételnek kell teljesülnie: legyen az embereknek pénze és legyen rá szándék - mondta.

Rámutatott: az inflációt meghaladó, 9-10 százalékos béremelés van Magyarországon, ami Európában a legerősebbek között van. A turisztikai területen történelmi rekordot döntenek a számok, soha annyi magyar nem nyaralt, mint idén, se itthon, se külföldön. Ezek mind olyan számok, amelyek bizakodásra adnak okot - összegzett.

Kitért az Európai Unió előrejelzéseire is, aláhúzva: ők is azt mondják, a gazdasági növekedés szempontjából a jövő évben a harmadik legjobb ország lesz az unióban Magyarország. Megjegyezte: ezzel ő nem elégedett, mert elsők akarunk lenni, de a harmadik se olyan rossz hely a 27-ből.

Úgy látta, az a kérdés, hogy a biztató kilátásokat fenyegeti-e valami, van-e ellenségünk.

Szerinte egy olyan dolog van, ami keresztül tudja húzni a terveinket és a számításainkat: a háború, amely ha elmélyül és kiterjed, az minden mai állapotból kiinduló gazdasági kalkulációt felborít és nem feljavít, hanem leront.

Orbán Viktor üdvözölte, hogy a munkavállalók és a munkaadók az idei évben is komoly béremelésekről tudtak megállapodni, így komoly béremeléssel számol, és úgy látja, hogy fenn tud maradni egy érzékelhető béremelés a következő két-három évben is.

Leszögezte, hogy"a bérekről való beszéddel óvatosan kell bánni",mert a bérnövekedés kívánatos dolog, de ha nem észszerűen történik, akkor kiderül, hogy a vállalkozók nem tudják kitermelni, és elbocsátásokra kényszerülnek vagy visszafogják a fejlesztéseket.

A legjobb, ha azok döntenek a béremelésről, akik csinálják, és a magyar gyakorlat pontosan ilyen: a munkavállalók és a munkaadók minden évben megállapodnak arról, hogy milyen béremelés legyen - fűzte hozzá.

A kormánynak egyetlen dolga van: a megállapodásukra üsse rá a pecsétet és hirdesse ki - közölte, hozzátéve: így biztosak lehetnek abban, hogy minden béremelést megadnak, ami lehetséges, de nem lesz olyan béremelés, aminek később innák meg a levét a munkavállalók. Aki anélkül ígérget béremelést, hogy egyeztetett volna az érintettekkel, az nem tudja, mit beszél - emelte ki.

Orbán Viktor az ukrajnai háborúról szólva hangsúlyozta, a világ "normális gondolkodású része" mindig is békepárti volt, a nyugati országokat nem számolva, szinte csak békepárti országokat látni.

Azt kellett elindítania békemissziójával, hogy a nyugatiak is elkezdjenek gondolkodni a béke lehetőségéről, hiszen az európai vezetők"beásták magukat", mintha az ő háborújuk lenne, holott mi nem állunk háborúban az oroszokkal. Ez egy háborúpárti Európát eredményezett - emlékeztetett.

Értékelése szerint ebből úgy lehet kimozdulni, ha észrevesszük, hogy ez nem a mi háborúnk, hogy mindenki érdeke a tűzszünet és a béketárgyalások, mert ennek a háborúnak jól láthatóan nincs megoldása a harctéren.

A békemisszió ezt a gondolatot elindította, hiszen óriási vitát kavartunk Európában, a békemisszió nélkül ilyen vita el sem indult volna - értékelt.

Hozzátette: miután elkezdődött a párbeszéd a békéről, egyre több országról derül ki, hogy szívesen csatlakozna a béketáborhoz, például a német kancellár is hasonlóan nyilatkozott."Vannak még a tarsolyomban békemissziós akciók"- fogalmazott Orbán Viktor.

A migráció témájáról szólva a kormányfő emlékeztetett: Magyarország 2015 óta, amikor a"migránsválság tetőpontra jutott", és az invázió megindult, azt mondja, hogy a külső határokat meg kell védeni, ezért "nyavalygás és önfelmentés" helyett"vett egy nagy levegőt", fölépítette a kerítést, és megfogta a migránsokat.

A nyugat-európai országok bevándorlóországgá váltak, a magyarok viszont kiálltak a saját érdekeik mellett,"mi nem lettünk bevándorlóország, és akármit csinál Brüsszel, ha a feje tetejére áll, mi akkor sem leszünk bevándorlóország, Magyarország a magyaroké, pont"- fogalmazott.

Hangsúlyozta: az EU-nak nem megbüntetni kell Magyarországot, hanem ki kell fizetnie a magyaroknak azt a nagyon jelentős összeget, amibe eddig a határvédelem került és pénzt kell adni, hogy ezt a munkát folytathassuk.

Azt, hogy Berlin hétfőtől hat hónapig minden német határon visszaállítja a határellenőrzést, Orbán Viktor úgy kommentálta: míg korábban Európában az volt a "rossz ember", aki megállította a migránsokat, most Németország és Olaf Scholz német kancellár is fölébredt, kiderült, hogy a terrorizmus, a bűnözés, a dolgozni nem akaró migránsok jelentette szociális pénzügyi terhek, mind kezdik fölébreszteni a németeket.

Hozzátette: már csak azt az intellektuálisan nem különösebben nehéz lépést kellene megtennie a nyugat-európai vezetőknek, hogy ha elismerik, hogy a határokat meg kell védeni, sőt, le is zárják a határokat, akkor nem szabadna megbüntetni azokat, akik eddig is ezt tették.

Ezzel szemben - mutatott rá - Magyarország súlyos pénzügyi büntetéseket szenved el a határvédelem miatt.

"Ez így nyilvánvalóan nincs rendben, ez egy kupleráj, ez egy zűrzavar, ez politikai káosz"- jellemezte az Európai Bizottság és az európai jogalkotás által előidézett helyzetet, hangsúlyozva, hogy ezt meg kell változtatni.

A kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy a német kancellár nem magától jutott arra a következtetésre, hogy változtatni kell a migrációs politikán, hanem ez az emberek nyomására történt.

"Azért jutott erre a következtetésre, mert migránsok megkéseltek néhány német békés választópolgárt az utcán, mert a bűnözés megnövekedett, mert már nem tudják kifizetni ennek a rossz politikának a költségeit, és az emberek fölháborodtak"- tette hozzá Orbán Viktor, aki a demokrácia sikereként értékelte, hogy "a német nép elérte, hogy a saját kormánya az ő oldalára álljon".

Emlékeztetett: Magyarország volt az egyetlen olyan európai ország, ami a migráció kérdésében népszavazáson kikérte az emberek véleményét, és azóta is az akkor megfogalmazott álláspontot képviseli.

"Az emberek azok, akik valójában elszenvedik a bevándorlás negatív következményeit a sok okoskodó tojásfejű helyett, akik papíron kimutatták, hogy a liberális bevándorláspolitika az egyébként milyen jótékony hatással jár, miközben az emberek rázták az öklüket" -fogalmazott.

Hangsúlyozta: ideje, hogy ne az okoskodók, hanem a valóságos hús-vér emberek döntsenek ebben a kérdésben, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld

David Pressman bejelentette távozását

A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.

2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld

Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását

Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.

2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld

Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez

Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen